Kereszttűz a földszinten

Bálint szó nélkül megkerülte Erzsi nénit, és sietős léptekkel indult lefelé, de a földszinten már kitört a káosz. Lugosi Jenő kopott bársonykabátjában, oldalán a kétségbeesett Erikával lépett ki a szuterén homályából. A nő karjában a csecsemő halk sírásra fakadt, ami azonnal áttörte a folyosó nehéz csendjét.
Fekete Zoltán keze megállt a barna boríték felett, míg Szilágyi Marika dühösen kivágta a boltja felőli ajtót. „Tudtam én! Hónapok óta sunnyogtok, miközben a hatóság már a sarkon jár!” – kiabálta Marika. Az első emeleten Várkonyi Gábor a korlátra tehénkedve teátrális haraggal kontrázott rá, színházi orgánumával felerősítve a feszültséget.
A rendelő küszöbén álló Dr. Balog Henrik sápadt arccal húzódott vissza. Az ügyvéd pontosan tudta: ha a tegnap esti titkos megállapodásuk kitudódik, a kényszerárverésekből épített kártyavára összedől. Rettegő tekintete találkozott a lépcsőn leérkező Bálintéval.
Ezzel egy időben a másodikon Kelemen Dániel kijelzője felizzott: „Tudjuk, mit tettél tegnap éjjel. Nincs kiút.” A kiégett adatelemző görcsösen szorította a telefont. A törlesztőrészletek és a munkahelyi szorongás után a digitális csapda végleg rázárult.