Kénes fojtás a nyirkos alagsorban

A kapualjban még éppen csak elcsendesedett volna a szóváltás, amikor az alagsor felől nehéz, fojtogató gázszag indult el felfelé a lépcsőorsóban. A pislákoló folyosói lámpák egyetlen vészjósló pattanással aludtak ki, sárgás félhomályba borítva a fordulókat. A hirtelen beálló sötétségben a lakók riadtan tódultak ki a szűk folyosóra; a Vászoly utca 6. ódon falai közül kiszabaduló pánik éles kontrasztot alkotott a pince felől áradó, fülledt melegséggel.
Marietta a harmadik emeletről szaladt le, vékony selyemköpenye lágyan simult a testére a huzatban, finom nőiessége és megriadt tekintete egy pillanatra még a veszekedő szomszédokat is kibillentette. Bordás professzor botjával a padlót koppintva, zseblámpája imbolygó fényében azonnal megkezdte a vádaskodást. „Én még ettem a 3.60 Forintos kenyérből, de ilyen felelőtlenséget nem láttam! R = U/I, ezt mindenkinek tudnia kellene, mielőtt az illegális barkácsolással felrobbantja a házat!” – kiabálta rekedten, egyenesen Dezső bá felé mutatva.
Köves Dezső azonban a sötétben is megőrizte rendíthetetlen, gáláns nyugalmát. Megemelte kalapját a közeledő nők felé, s bársonyos, meleg hangján visszautasította a vádat. Azzal érvelt, hogy a gépészet évtizedes elhanyagoltsága és a házvezetés közönye tehető felelőssé a szivárgásért, nem pedig a szomszédok közötti szolidaritás. A szűk alagsori fordulóban összezsúfolódott testek közelsége, a bőrre tapadó fülledt levegő és a női parfümök keveredése a gáz szagával csak még inkább kiélezte az egymásra mutogató feszültséget.
A zűrzavart és a kiabálást kihasználva Bálint nesztelenül csusszant le a pincébe vezető lépcsőfokokon. A falak mentén húzódó nyirkos homályban, míg a többiek a gázszag eredetét keresték, remegő kézzel próbálta elrejteni a kompromittáló üzeneteket tartalmazó második telefonját a salétromos vakolat mögötti résbe. Tudta, ha Toemai főtörzs a zseblámpájával bevilágít ebbe a sarokba, nemcsak a gázszivárgás titkára derül fény, hanem az ő kártyavárként omladozó magánéletére is.