Kalkuláció a vaksötétben

A vaksötétben felcsattanó dühös kiabálást egyetlen, mértéktartóan hűvös hang vágta el. Dr. Balog Henrik lépett ki a lépcsőforduló árnyékából, vékony LED-lámpája éles, precíz sugárban világította meg a füstszagú folyosót. A kényszerárverező ügyvéd arcán a legcsekélyebb meglepettség sem látszott; a kaotikus pillanatot nem veszélyként, hanem tökéletes üzleti lehetőségként kezelte.
– Fekete úr, ha jól sejtem, ön is itt van a sötétben – fordult a lámpafényt követve a negyedikről lefele igyekvő közös képviselő felé. – Ez az amortizált hálózat közvetlen életveszély. Elkerülhetetlen az azonnali rendkívüli közgyűlés és a felújítási alap minimálisan ötven százalékos megemelése. Hivatalos jegyzőkönyvet fogok kérni.
Fekete Zoltán a sötétben buzgón bólintott, megkönnyebbülve a jogi szigor láttán. Balog pontosan tudta, mit csinál: a növekvő közös költségek alatt a hitelekkel küzdő Mátéék és a többi megszorult lakó végleg összeroppannak majd. Amíg Ida a Miri Csemege tiszta profiljával próbálta életben tartani a földszinti rendet, Balog a háttérben már a végrehajtási kérelmek előkészítésén gondolkodott, hogy olcsón megszerezhesse a bedőlő lakásokat.
A fénysugár egy röpke másodpercre megvillant a fal mellett lapuló Bálint kabátzsebén is. A férfi gyomra görcsbe rándult, ahogy ösztönösen mélyebbre nyomta a barna borítékot, miközben Enci gyanakvó tekintete a vakító fényben újra rászegeződött. A másodikon a levegő megfagyott: az áramszünet nem elfedte, hanem végleg csapdába ejtette a tegnap esti titkokat.