Csomagtartós diszkont a nyirkos korlátnál

Dániel lassan hátrált vissza a lakása felé, kezében a még gőzölgő pogácsával, s a kék fénnyel izzó monitorja felé húzódva a rögtönzött folyosói diszkontot figyelte. Székely Ricsi olyan magabiztos eleganciával rántotta elő a méretes sporttáskából a legújabb osztrák öblítőt, mintha nem egy salétromos tízemeletes linóleumán, hanem egy bécsi áruház csillogó pultjánál állna.
Varga Nóra tekintete egyetlen pillanatra megtorpant a flakonon. A drága autójával parkoló, látszólag sikeres marketinges nő számára a felhalmozott törlesztőrészletek és a közös költség árnyékában ez a féláras illatszer jelentette az utolsó bástyát a polgári jólét látszatának fenntartásához. Gyors, majdnem riadt mozdulattal vette át a szajrét, mintha nem öblítőt, hanem szigorúan titkos kémiai hatóanyagot vásárolna a szomszédos ajtók kereszttüzében.
A Vászoly utca 6. vékony falai mögött azonban a hallgatás ritka kincs volt. Várkonyi Gábor a kettes lakás kémlelőnyílására tapadva kéjesen ízlelgette a drámát, miközben a lépcsőház mélyéről nehéz, szabályos léptek zaja jelezte a fenyegető bürokrácia közeledtét. Fekete Zoltán, a negyedik emeleti szabálymániás közös képviselő bukkant fel a fordulóban, hóna alatt a ház ügyes-bajos papírjaiból álló, elmaradhatatlan dossziéval.
Fekete úr szeme azonnal fennakadt a folyosói zsibvásáron. A ház felújítási alapjának önjelölt őre megállt, gyanakvóan végigmérte Ricsi sporttáskáját, s a szabályzatok emberének hűvösségével igazította meg az orrán a szemüveget. Köves Dezső azonban rutinos rókaként lépett közbe: egyetlen gáláns mozdulattal nyújtotta a tányért a közös képviselő felé, mielőtt az hivatalos eljárást kezdeményezhetett volna a lépcsőházi iparegedély hiánya miatt.
„Fekete úr! Pont önre gondoltam, a legutóbbi közmű-igazolás mellékletei... nos, teljesen rendben vannak” – csúsztatott be egy apró, szürke zónás félmondatot a nyomdász öregúr, s a sokatmondó pillantástól Fekete úr szigora egy szempillantás alatt szétfoszlott. A bürokrácia és a lakótelepi szolidaritás törékeny egyensúlya így ismét megőrződött a másodiki fordulóban, legalábbis a következő áramszünetig.