A sötétség kémiája

Marietta a lépcsőforduló árnyékából figyelte a kibontakozó drámát. Koraérett, analitikus elméje azonnal összerakta a képet: látta Bálint tág pupilláit a Dániel telefonja által vetett kékes fényben. Pontosan tudta, mi hajtja a biztonsági őrt: az a szívgyilkos koktél, amit az anyja, Lívia csempészett ki a kórházból, és amit Dr. Szabó pecsétes receptjeivel legalizáltak. Marietta előtt felsejlett a morális szakadék. Ha most nem szól, a túlpörgetett Bálint talán rátámad Dánielre a borítékért, mielőtt a rendőrök felérnének.
Lent a szuterénben eközben elpattant a húr. Dr. Bordás András dühében lerázta magáról Ricsi fojtogató szorítását, és a gépészeti kapcsolószekrény felé lépett.
– R = U/I, fiam, ezt még a magafajta csempészeknek is érteniük kéne! – morogta az agg mérnök, és dacolva a fenyegetéssel, a falon lévő nehéz, öntöttvas főkapcsoló felé nyúlt. – Nikola Tesla nem azért adott váltóáramot, hogy maguk tönkretegyék a házat!
Egyetlen fémes csattanás zúgta be a teret.
A következő másodpercben a Vászoly utca 6. összes fénye kialudt. A harmadik emeleti bányászgépek zümmögése elhalt, a gangot és a lépcsőházat sűrű, fojtogató koromsötét árasztotta el. A hirtelen beálló csendet azonnal megtörte a pánik: a második emeleten tompa puffanás hallatszott, egy vad lökés, majd a vastag papírboríték zizegő csörrenése a poros kövezeten.