A rettegés hálózata

A kilincs jéghideg fémje ráfagyott Enci tenyerére, de mielőtt lenyomhatta volna, a rendelő tejüvege mögül éles, fojtott zokogás hallatszott. Erika a gyógyszeres szekrény sarkának szorította a hátát, tágra nyílt, rémült szemmel figyelve, ahogy a sarokba szorított Szabó doktor egy sárgás papírlapot lobogtat Bálint arca előtt. Bálint tehetetlenül állt a tegnap esti titok fojtogató súlya alatt; tudta, ha a hatóságok megneszelik a gyermek létezését, mindennek vége. Erika arcán a rettegés könnye csillogott a vibráló elemlámpa fényében.
Eközben az emeleten Fekete Zoltán nehéz, bizonytalan léptekkel indult el lefelé a sötét lépcsőházban. Kezében a zseblámpa remegett; a lakossági bejelentésről szóló pletyka teljesen megbénította a közös képviselőt, aki rettegett a közeledő hatósági razziától és a ház jó hírnevének elvesztésétől. A belső udvar sötét sarkában Marietta húzta meg magát, kabátja gallérját felhajtva. Onnan figyelte a férfi imbolygó fényét, miközben a szíve torkában dobogott: pontosan tudta, hogy anyja illegális gyógyszerügyletei miatt ők is a bukás szélére sodródtak.
Az első emeleti homályban Dániel zsebében ekkor élesen megrezdült a telefon. A kijelzőn egy névtelen számról érkezett üzenet villant fel: „Tudjuk, mit döntöttél tegnap éjjel. Nincs menekvés.” Dániel ujjai görcsösen szorultak a készülékre, miközben a földszinten a rendelő ajtaja halkan kattanva résnyire nyílt.