A rendelő küszöbén — új hang

Fekete Zoltán elégedett kattanással zárta le a tollát, majd kimért léptekkel elindult a negyedik emelet felé. Amint a közös képviselő árnyéka eltűnt a lépcsőfordulóban, a szomszédos lakás ajtaja résnyire nyílt, és Bálint lépett ki a folyosóra. Arca viaszfehér volt, ujjai görcsösen szorították a telefont. A képernyő vakító fényében Erika legújabb üzenete világított: a nő lentről, Dr. Szabó földszinti rendelőjéből írt, hogy az ultrahangos lelet a kezében van, és ha Bálint nem jön le azonnal, egyenesen Enci elé áll a tényekkel.
Dániel rekedten próbálta megszólítani a biztonsági őrt, hátha segíthetne eltüntetni a kábelt a sárga cédula mellől, de Bálint tudomást sem vett róla. Szeme meg sem rebbent a falra ragasztott figyelmeztetés láttán. Egész lényéből olyan fojtogató feszültség áradt, ami egy csapásra elnyomta a folyosó eddigi moraját.
– Enci még odabent van? – kérdezte Bálint sziszegve, tekintetével a saját lakásuk ajtaját pásztázva.
Melinda riadtan bólintott, megérezve a férfi körül keringő pattanásig feszült idegességet. Bálint nem teketóriázott tovább: a korlátot megragadva rohant lefelé a lépcsőn. A zsebében közben csörögni kezdett a munkahelyi telefonja is, de fel sem vette. A karrierje és a párkapcsolata egyszerre vált kártyavárrá.
Amikor befordult a földszinti stukkók alá, Dr. Szabó rendelőjének félig nyitott ajtajában megpillantotta Erikát. A nő karba font kézzel, hideg és elszánt tekintettel várta a homályos folyosón, kezében egy fehér papírborítékkal.