A földszinti ultimatív alkupozíció

Erika a karjában a nyűgös csecsemővel gyors léptekkel sietett le a földszintre, átvágva a lépcsőház nehéz, gázszagú levegőjén. Egyenesen Dr. Szabó András leharcolt magánrendelőjének ajtaja felé tartott. Bálint alig két lépéssel maradt el mögötte, kétségbeesetten próbálta megragadni a nő kabátujját, ám a kártyaadósságokban úszó orvos egyetlen határozott mozdulattal berántotta Erikát a sötét előtérbe, és azonnal rácsapta a kulcsot a biztonsági őr orrára.
A vastag faajtó mögött a zár kattanása éles csattanással fejezte be a hajszát. Szabó doki megviselt arccal, megfakult orvosi köpenyben támaszkodott a kopott íróasztalnak. Miközben a harmadik emeleten Dr. Balog Henrik éppen hidegvérrel lebegtette a vételi szerződést a megszorult Máté előtt, kihasználva Fekete Zoltán szabálymániáját, a földszinti rendelőben sokkal közvetlenebb tragédia formálódott.
– Engedj be, András, ne csináld ezt! – dörömbölt fojtott hangon Bálint, ügyelve arra, hogy a gangon maradt Enci meg ne hallja a kiabálást.
Szabó orvos nem fordította el a kulcsot. Csak a szellőzőnyíláshoz lépett, és elgyötört, de kíméletlen hangon szólalt meg.
– Balog Henrik a nyakamon ül a kamatok miatt, Bálint. Ha nem szerzel nekem sürgősen pénzt a tartozásomra, kénytelen leszek pénzzé tenni az igazságot. Vagy kifizeted az adósságomat, vagy még ma megtudja az egész ház – legelőször is Enci –, hogy ez a gyerek a te véred.