A felújítási csapda

Dr. Balog Henrik egyetlen fagyos köszörüléssel söpörte félre Bordás professzor fizikai képleteit. Bár a hatvanezer forintos anyagszükséglet hallatán a megriadt szomszédok pillanatra fellélegeztek, az ügyvéd pontosan tudta, hol kell újra megszorítani a hatósági satut.
– Ragyogó katedrai előadás, professzor úr, de a katasztrófavédelem nem Ohm törvényéből vizsgáztat, hanem paragrafusokból – fordult Fekete Zoltánhoz, miközben a bőrmappájából egy sárgás határozattervezetet húzott elő. – Zoltán úr, ha a ház nem akar azonnali kiürítést, a felújítási alapot holnaptól a háromszorosára kell emelni. Én személyesen garanciát vállalok a sürgősségi jogi háttérre.
A harmadik emeleti korlátnál várakozó Bianka arca azonnal tésztaszínűre vált. A lány önkéntelenül megszorította Máté karját; az amúgy is elszabaduló törlesztőrészleteik mellett egy ilyen extra teher végleg felzabálta volna a megtakarításaikat. Balog ragadozó tekintete elégedetten megakadt a fiatal pár rémült pillantásán. Pontosan erre a pénzügyi roppanásra várt.
Eközben a szuterén lépcsőjén széles mosollyal bukkant fel Székely Ricsi, kezében egy karton osztrák import kávéval és két bivalyerős LED-lámpával.
– Ne csüggedjünk, szomszédok, a sötétben sokkal jobban csúszik a prémium fekete! – vigyorgott Ricsi, mit sem sejve arról, hogy a pince mélyén Lugosi Jenő épp egy penészes, hatvanas évekbeli tervrajzot böngészett a korábbi kivitelező gépészeti felelősségéről.
Balog ügyet sem vetett a csomagtartó-kereskedő készséges ajándékára. Hajthatatlanul nyújtotta a tollat a reszkető kezű közös képviselőnek, megduplázva a lépcsőházra nehezedő nyomást.