A digitális árnyék visszavág

A másodikon, a zárva tartott ajtó mögött Kelemen Dániel tenyere teljesen átizzadt. Az udvar felől hozzá is eljutott a veszekedés moraja és a szuterénből szivárgó fojtogató gázszag híre, de a figyelmét teljesen lekötötte a kijelző hideg kékes fénye. Egy névtelen üzenet érkezett a zárt csatornán: „Tudjuk, mit töröltél tegnap éjjel. A szerver nem felejt.”
Dániel torka kiszáradt. A szíve vadul kalapált a bordái mögött, ahogy kényszeresen újra és újra frissítette a levelezőalkalmazást. Tegnap este hozott egy elhamarkodott, kockázatos döntést – egy olyan adatcsomagot másolt le a cég belső hálózatáról, ami örökre megváltoztathatná az életét, de most úgy tűnt, valaki már a lépései nyomában jár. Remegő ujjakkal ellenőrizte a hevederzárat az ajtón, majd a kukucskálóhoz lépett.
A másodikeleti folyosón Nóra épp halkan magyarázott Rékának a kiadó szoba feltételeiről, tudomást sem véve a lépcsőházi kiabálásról. Dániel azonban a lányok halk szavaiban is fenyegetést hallott. Úgy érezte, a falak átlátszóvá váltak, és a házban uralkodó káosz nem elrejti, hanem sokszorosára nagyítja a saját tegnap esti titkát. Ha a hatóságok az épület kiürítése mellett döntenek, a lakását is átvizsgálhatják – és az elrejtett adathordozó azonnal elárulja.