Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
414/6. A bőrtáska titka — Pontos időzítés
A sötét köpenyes utas megrázta a fejét, és szorosabban magához ölelte a nehéz bőrtáskát.
– Ön nem bizonyíthat semmit, monsieur! – sziszegte idegesen. – Ezek csupán személyes óraalkatrészek! Finom szerkezetek egy antikvárium számára!
– Akkor Ön valószínűleg egy harangtorony méretű faliórát próbál összeszerelni – jegyezte meg Vaneau szárazon, miközben tekintete a táska aljára tévedt. – Különösen, ha a finom szerkezetek csavarjai kísértetiesen hasonlítanak a váltóállító rudazat rögzítőire.
Laurent kalauz meglepett hümmögéssel lépett közelebb.
– Váltóalkatrészek? De hát attól a vonat...
– Nem fog kisiklani, Laurent – nyugtatta meg a kalauzt Vaneau elnéző mosollyal. – A társaság mérnökei szerencsére némi tartalékkal tervezik a vonalakat. Bár az önkéntes alkatrész-gyűjtés mindenesetre nem javítja a menetrend pontosságát.
A fiatal fátyolos hölgy a háttérben halk neszezéssel elhúzódott a fülke sarka felé, mintha a táska tartalma bármelyik pillanatban önálló életre kelhetne.
Émile Vaneau ekkor lassan a mellényzsebéhez nyúlt, s elővette régi ezüst zsebóráját. Kinyitotta, egy pillanatig némán nézte a finoman ketyegő mutatókat, majd nyugodtan megszólalt:
– Pontosan nyolc perc múlva Elberen állomásra érkezünk.
A sötét köpenyes utas nyelt egyet, és visszalépett a folyosó fala felé.
– És mi fog történni Elberenben, ha megkérdezhetem?
– A helyi rendőrbiztos rendkívül érdeklődő ember – válaszolta Vaneau, s egy halk kattanással eltette az órát. – És imádja a precíziós szerkezeteket.
– Ön nem bizonyíthat semmit, monsieur! – sziszegte idegesen. – Ezek csupán személyes óraalkatrészek! Finom szerkezetek egy antikvárium számára!
– Akkor Ön valószínűleg egy harangtorony méretű faliórát próbál összeszerelni – jegyezte meg Vaneau szárazon, miközben tekintete a táska aljára tévedt. – Különösen, ha a finom szerkezetek csavarjai kísértetiesen hasonlítanak a váltóállító rudazat rögzítőire.
Laurent kalauz meglepett hümmögéssel lépett közelebb.
– Váltóalkatrészek? De hát attól a vonat...
– Nem fog kisiklani, Laurent – nyugtatta meg a kalauzt Vaneau elnéző mosollyal. – A társaság mérnökei szerencsére némi tartalékkal tervezik a vonalakat. Bár az önkéntes alkatrész-gyűjtés mindenesetre nem javítja a menetrend pontosságát.
A fiatal fátyolos hölgy a háttérben halk neszezéssel elhúzódott a fülke sarka felé, mintha a táska tartalma bármelyik pillanatban önálló életre kelhetne.
Émile Vaneau ekkor lassan a mellényzsebéhez nyúlt, s elővette régi ezüst zsebóráját. Kinyitotta, egy pillanatig némán nézte a finoman ketyegő mutatókat, majd nyugodtan megszólalt:
– Pontosan nyolc perc múlva Elberen állomásra érkezünk.
A sötét köpenyes utas nyelt egyet, és visszalépett a folyosó fala felé.
– És mi fog történni Elberenben, ha megkérdezhetem?
– A helyi rendőrbiztos rendkívül érdeklődő ember – válaszolta Vaneau, s egy halk kattanással eltette az órát. – És imádja a precíziós szerkezeteket.
Ebben a részben
Szereplők
—
Helyszín
—
Előző jelenet szereplői
- fiatal-fatyolos-holgy
- laurent-kalauz
- monsieur-emile-vaneau
- sotet-kopenyes-utas
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.