Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
414/5. A bőrtáska titka — Várakozó hatóság
A sötét köpenyes utas arcán egy árnyalatnyi pánik villant át, mintha Vaneau nem csupán a poggyászt, hanem az időt is manipulálni tudná. Kezét idegesen végighúzta a táska pántján.
– De Chavannes még messze van! – vágta rá, hangjában a meggyőzés halvány kísérletével, ami inkább kétségbeesésnek hatott.
Vaneau elegánsan elhúzott szájával válaszolt. – Nos, uram, a vonatsebesség csodálatos dolog, különösen, ha az ember nem épp barátságos fogadtatás elől próbál menekülni. Azt gyanítom, a peronon már sorakoznak a vasúti jogászok, akik imádják a precíziós mérnöki munkát, különösen, ha az a mi tulajdonunkat képezi.
Laurent kalauz, aki addigra már többször is megbizonyosodott róla, hogy a táska nem robban fel, most egyre feszültebben állt. A fiatal fátyolos hölgy pedig úgy tűnt, azon gondolkodik, vajon a selyemfátyol mennyire szigetel a vasúti szabálysértések okozta kellemetlen atmoszférától.
– Kérem, higgye el, uram – folytatta Vaneau, hangjában nyoma sem volt a sietségnek –, a tévedések, még a legkomolyabbak is, olykor rendkívül tanulságosak lehetnek. Például az, hogy a váltószerkezetek alkatrészeit nem érdemes utazási emlékként hazavinni. Különösen nem egy bőrtáskában, ami szinte magától csengeti a helyi rendőrség telefonszámát.
A sötét köpenyes utas szemei a folyosón, majd a fülkében ugráltak, mintha menekülőutat keresne ott, ahol csak ablakok és egyre közeledő peron ígérete várta.
– De Chavannes még messze van! – vágta rá, hangjában a meggyőzés halvány kísérletével, ami inkább kétségbeesésnek hatott.
Vaneau elegánsan elhúzott szájával válaszolt. – Nos, uram, a vonatsebesség csodálatos dolog, különösen, ha az ember nem épp barátságos fogadtatás elől próbál menekülni. Azt gyanítom, a peronon már sorakoznak a vasúti jogászok, akik imádják a precíziós mérnöki munkát, különösen, ha az a mi tulajdonunkat képezi.
Laurent kalauz, aki addigra már többször is megbizonyosodott róla, hogy a táska nem robban fel, most egyre feszültebben állt. A fiatal fátyolos hölgy pedig úgy tűnt, azon gondolkodik, vajon a selyemfátyol mennyire szigetel a vasúti szabálysértések okozta kellemetlen atmoszférától.
– Kérem, higgye el, uram – folytatta Vaneau, hangjában nyoma sem volt a sietségnek –, a tévedések, még a legkomolyabbak is, olykor rendkívül tanulságosak lehetnek. Például az, hogy a váltószerkezetek alkatrészeit nem érdemes utazási emlékként hazavinni. Különösen nem egy bőrtáskában, ami szinte magától csengeti a helyi rendőrség telefonszámát.
A sötét köpenyes utas szemei a folyosón, majd a fülkében ugráltak, mintha menekülőutat keresne ott, ahol csak ablakok és egyre közeledő peron ígérete várta.
Ebben a részben
Szereplők
- fiatal-fatyolos-holgy
- laurent-kalauz
- monsieur-emile-vaneau
- sotet-kopenyes-utas
Helyszín
- 4-es-fulke-elotere
- a-vonat
Előző jelenet szereplői
- fiatal-fatyolos-holgy
- laurent-kalauz
- monsieur-emile-vaneau
- sotet-kopenyes-utas
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.