Véget nem érő történet

Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak

407/10. A ciripelő gyanú — A doboló bőrönd titka

A fiatal hölgy zavartan, mégis megkönnyebbülten bámulta Vaneau-ra, majd apró, remegő ujjaival tényleg a karkötője felé nyúlt. Egy halk kattanással rögzítette a kilazult kapcsot, mire a kosárból azonnal abbamaradt a finom, ám makacs ciripelés. Arca a pirulástól a megvilágosodásig váltakozott, miközben megértette, hogy saját, ártatlan ékszere volt a gyanús zaj forrása.
„Ej, a szent ég szerelmére!” – suttogta Laurent kalauz, hatalmasat sóhajtva. – „Én már egy mutáns rágcsálóexpedíciót vizionáltam, ami épp a vonatkerekeket készül ledarálni egy gőzmozdony-szimfónia kíséretében! Micsoda megkönnyebbülés!”
Vaneau úr szája szélén halvány mosoly jelent meg. „Mint mondtam, kalauz úr, a tények néha különös humorérzékkel rendelkeznek. A sötétkék kabátos úr borítékjaiba rejtett szerkezetek csupán a figyelmet terelték el, nem a hangokat keltették. A valódi, doboló fenyegetésnek más forrása volt, sokkalta rejtélyesebb, mint egy karkötő és egy kosár románca.”
Azzal a vonat hirtelen egy hatalmasat rántott. Poharak csörrentek a büfékocsiban, és néhány utas ijedten felkiáltott. A szerelvény rángatózva lassított, majd egy hosszan elnyújtott fékezési hang kíséretében lassan begördült a Montreuil-sur-Mer állomásra. Az ajtók nyikorgó hanggal nyíltak szét.
A peronon már várakoztak a helyi nyomozók, fekete kabátjaikkal és komoly arckifejezésükkel. Két detektív azonnal belépett a kocsiba. A vezetőjük, egy őszülő, zömök férfi rövid pillantást vetett a meglepett utasokra, majd egyenesen a sötétkék kabátos úrhoz fordult. „Letartóztatom Önt a törvény nevében, a vonaton elhelyezett tiltott szerkezetek és a doboló bőrönd ügyében.”
Vaneau úr, mintha csak most jutott volna eszébe, befejezte mondatát: „És ez a figyelemelterelés valójában az ő, jóval komolyabb csomagjairól hivatott elterelni a gyanút.” A sötétkék kabátos urat szó nélkül elvezették. Néhányan leszálltak Montreuil-sur-Merben, mások felszálltak, köztük egy fiatal, hegedűtökkel érkező utas, aki gyanakodva méregette a kalauzt. Laurent megkönnyebbülten igazította meg sapkáját, miközben a vonat ajtajai csukódtak. A szerelvény zökkenve elindult a következő állomás felé, magával víve az új utasokat és a következő, még formálódó rejtély első, halk zörejét.
Ebben a részben

Szereplők

—

Helyszín

—

Előző jelenet szereplői

  • a-sotetkek-kabatos-utas
  • fiatal-holgy-ciripelo-kosarral
  • laurent-kalauz
  • monsieur-emile-vaneau

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.