Véget nem érő történet

Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak

403/4. A viaszfoltos mintázat — Éjszakai szembesítés

Monsieur Vaneau botja hegyével óvatosan megemelte a papírlap szélét. A lila pára finom filmréteget képezett a szőnyegen, míg a meleg viasszal átitatott papíron bonyolult mintázat körvonalazódott.
– Látja, Laurent? – jegyezte meg a detektív halkan. – A levendulaviasz nem csupán a gépolaj szagát fedi el, hanem kiváló vízhatlanító réteget képez a frissen sokszorosított dokumentumokon.
A kalauz döbbenten hajolt közelebb, ám ekkor az ötös fülke kilincse halk fémes kattanással elfordult. Az ajtó lassan kitárult, s a sötét köpenyes utas lépett ki a folyosóra, szorosan magához ölelve a viaszpecsétes fémkazettát.
– Monsieur-k, önök kémkednek az ajtóm előtt? – kérdezte az utas szikrázó tekintettel, mély, zaklatott hangon.
– Dehogy, uram – felelte Vaneau csöndesen, megnyugtató mosollyal. – Csupán megcsodáljuk az önök spontán akusztikai szimfóniáját. A szomszédos hegedűtok ütemes ketyegése és az ön másológépének sziszegése páratlan harmóniát alkot.
A köpenyes férfi arca elfehéredett, s ösztönösen visszalépett egy lépést.
– Ez felháborító gyanúsítás! Nincs semmiféle gépem!
– Valóban? – Vaneau elővette régi ezüst zsebóráját. Kinyitja. Egy pillanatig nézi. Majd nyugodtan megszólal:
– Pontosan hét perc múlva Saint-Luc állomásra érkezünk.
Ebben a részben

Szereplők

—

Helyszín

—

Előző jelenet szereplői

  • laurent-kalauz
  • monsieur-emile-vaneau
  • sotet-kopenyes-utas
  • szurke-kalapos-utas

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.