399/9. A rejtett fogaskerék — Finommechanikai szembesítés

– Ha jól sejtem, a szerkezet nem csupán méri a vonal rezgéseit, hanem pontosan menetrendi pontokhoz köti a belső retesz kioldását – folytatta Monsieur Vaneau, és egy apró tűvel finoman megemelte a sárgaréz hengeren lévő zárólemezt.
Egy halk kattanás hallatszott, s a henger belsejéből egy összehajtogatott, finom selyempapír csúszott elő, amelyre apró, tintával rajzolt számsorok voltak feljegyezve.
– Ez… ez csupán egy alkatrészjegyzék! – vágta rá sietve a fiatal hölgy, miközben ujjaival görcsösen a selyemsáljába kapaszkodott.
– Valóban? – kérdezte Vaneau szelíd mosollyal. – Ritkán látni olyan alkatrészjegyzéket, amely a mozdony szénfogyasztását és a váltók kopási sebességét tartalmazza a vasúttársaság legszigoróbban őrzött szektorában.
Laurent kalauz tágra nyílt szemekkel hajolt közelebb.
– Úristen! Kisasszony, Ön ipari titkokat szállít a hálókocsiban?
– Ugyan, Laurent – csillapította a kalauzt a detektív. – A kisasszony túlságosan elegáns ahhoz, hogy puszta kém legyen. Ő csupán egy rendkívül megbízható futár, aki nem tudta, hogy a bőrdoboz belső szelepe gőzzel hűti a papírt, nehogy az önmegsemmisítő viaszréteg megolvadjon.
Émile Vaneau ekkor elővette régi, ezüst zsebóráját. Kinyitotta. Egy pillanatig nézte.
– Pontosan tizennégy perc múlva Orival állomásra érkezünk. És úgy vélem, a peronon már várakozni fognak a válaszokra.