376/8. A hamisítványok hangja — Auberoche-i leleplezés

„Élő ciripelés helyett élő hamisítványok. A művészet néha túl valósághű.” Monsieur Vaneau nyugodt kijelentése betöltötte a fülkét, ahol az idős hölgy már csak tehetetlenül pislogott. Szemeiben a meglepetés és a kétségbeesés különös keveréke táncolt. Laurent kalauz elfojtott egy felsóhajtást. „Azt hittem, uram, már mindent láttam. De egy komplett pénzverde egy kalapdobozban, zenei kísérettel… nos, ez még engem is meglepett.”
„És pontosan ez volt a cél,” mondta Monsieur Vaneau, hangjában a megszokott, száraz elegancia. „A hamis hangok előbb-utóbb mindig lelepleződnek, Laurent úr, akárcsak a hamis bankjegyek.” Ekkor a vonat hirtelen rántott egyet, ahogy a fékek belekapaszkodtak a kerekekbe. A poharak csörrentek, és az idős hölgy felkiáltott, mintha a rázkódás maga is ellene vallana. A szerelvény lassan, komótosan begördült Auberoche állomásra.
Az ajtó kinyílt, és a peronról két bajszos csendőr lépett be, élükön egy elegáns, ám szigorú tekintetű főfelügyelővel. „Monsieur Laurent kalauz úr, Monsieur Vaneau úr, köszönjük a jelzést. Gendarme Mercier, Gendarme Dubois, az idős hölgyet tessék átvenni.” A főfelügyelő az idős hölgyhöz fordult: „Letartóztatom Önt a törvény nevében, hamis pénz gyártásának és forgalomba hozásának ügyében.”
Monsieur Vaneau, mintha mi sem történt volna, nyugodtan intett a kalapdoboz felé. „Amint láthatják, a hölgy nemcsak a zenéért rajongott, hanem a kézművesiparért is. Különösen a sárgaréz nyomólemezek precíz kidolgozásáért, amelyekkel ezeket a kifogástalan, bár illegális bankjegyeket nyomtatta. A ciripelés pedig csupán egy jól megválasztott, mechanikus figyelemelterelés volt, hogy elrejtse a valódi pénzverde monoton kattogását.”
Az idős hölgy, arcán most már nem gyanakvás, hanem puszta beletörődés ült, hagyta, hogy elvezessék. Laurent kalauz fellélegzett, és megigazította egyenruháját. „Egy pillanatra azt hittem, valami tényleg élő lényről van szó. A vonaton az ember már mindenre számít,” mondta Laurent. „És milyen igaza van, Laurent úr. Az Intercontinental Express sosem szűnik meg meglepetésekkel szolgálni,” felelte Vaneau.
A fülke ajtaja ismét becsukódott, Laurent pedig elindult, hogy megnyissa a peron felé vezetőt. Az utasok egy része leszállt Auberoche-ban, mások felszálltak. Egy fiatal, sápadt arcú hölgy, kezében egy furcsa, fémlemezekkel kirakott dobozzal, alig várta, hogy elfoglalja helyét. Vaneau úr tekintete megállapodott rajta. A vonat ajtajai becsukódtak, a szerelvény pedig újult erővel indult el a következő állomás felé.