368/4. A csörgő doboz titka — Délelőtti felfordulás

– A menetrend szigorú rendje szerint a következő megállónk Saint-Aubin – fordult az újonnan érkezett utas felé Vaneau, miközben fél kézzel finoman elállta a szürke köpenyes férfi útját, aki láthatóan a szökés lehetőségét mérlegelte. – De ha a poggyásza ilyen ütemesen zörög, félek, a fémalkatrészek hamarabb megérkeznek, mint mi.
– Csupán a mintakollekcióm! – mentegetőzött az energikus úr, s zavartan megemelte a csörgő dobozokat. – Bádogosáruk, semmi különös!
– A bádog ritkán ketyeg ilyen kimérten, mint a hatos fülkében lévő társa – jegyezte meg Laurent kalauz, miközben a szürke köpenyes utas felé intett.
Az idegen mélyet sóhajtott, és a dobozt óvatosan a kisasztalra helyezte. A szerkezet belsejéből apró, rézalkatrészekből fakadó ketyegés szűrődött ki, amely furcsa harmóniában csengett a folyosón álló úr poggyászának zörgésével.
– Ez nem bomba, ha erre gondolnak! – fakadt ki a rejtőzködő férfi. – Ez egy precíziós óraműves zárápoló szerkezet. Saját találmány. Csupán ki akartam próbálni a fülke zárszerkezetén, anélkül, hogy a vasúti személyzet megzavarna.
– A próbálkozás kétségkívül rendkívül sikeres volt, hisz a végén már ön sem tudott kijutni – jegyezte meg Vaneau elnyújtott, halk mosollyal. – A találmányok tesztelésére a VIP hálókocsi általában nem a legalkalmasabb laboratórium. Különösen nem akkor, ha a zárban felejtett rézhuzal pánikot kelt a folyosón.