365/6. A néma kalitka — Az árnyékos peron

A vonat Montaigne-be gurult, fékjei elégedett szisszenéssel nyugtázták az érkezést. Az utasok megmozdultak, holmijukat rendezték. A fiatalember, kalitkájával, már sehol sem volt a peronon. Olyan gyorsan tűnt el, mint egy riadt őz, csak kérdéseket hagyva maga után.
Laurent kalauz, még mindig a folyosó ürességét kémlelve, megköszörülte a torkát. „Tehát elvileg… semmi különös. Csak egy fiatalember sietős távozása, és egy néma kalitka. És Ön, Monsieur Vaneau, egy madárijesztővel jön.”
A fátyolos hölgy összekulcsolta a kezét. „De Vaneau úr, azt mondta, a csend a legbeszédesebb hangszer. Akkor mit mesél a kalitka némasága, ha nem azt, hogy az egész csak egy nagy semmi?”
Vaneau úr lassan fordult feléjük, arcán enyhe mosoly. „A semmi túl zajos ahhoz, hogy ilyen tökéletesen néma legyen. Különösen, ha egy gomb is tartozik hozzá. A némaság itt paraván. És a paraván mögött, kedveseim, mindig rejtőzik valami. Gondoljanak egy színházra.”
Laurent kalauz bizonytalanul kémlelt az ablakon át. „Színház? Mi köze ennek Montaigne-hez?”
Vaneau tekintete az állomás épületére siklott. „A színház maga az élet, kalauz úr. És néha, amikor egy ajtó csukódik, egy másik kinyílik. Figyelje csak azokat a házakat ott a vágány mellett. Ugyanabból a kőből vannak, mint az állomás. A legérdekesebb rejtélyek néha épp a szomszédos, *ugyanolyan* dolgok között rejtőznek. Mint két egyforma ház, amiből az egyiknek mégis eltér a csengettyű hangja.”
A fátyolos hölgy felkapta a fejét. „Tehát azt sugallja, hogy a fiatalember távozása, és a kalitka rejtélye… valahogy ehhez a helyhez, Montaigne-hez kötődik?”
Vaneau lassan bólintott. „Vagy épp a következőhöz. A kalitka elnémult, a fiatalember sietett, de ez még nem jelenti azt, hogy el is tűnt volna a *képből*. Lehet, hogy csak egy másik díszletbe lépett át. Egy olyanba, ami már az első pillantásra is egy kicsit *háziasabb*.”
A vonat lassan újra mozgásba lendült, a Montaigne-i állomás egyre távolodott. Laurent kalauz feljegyezte az eseményeket, miközben a fátyolos hölgy Vaneau szavain tűnődött. A rejtély nem oldódott meg, csak formát változtatott. A következő állomás, Villiers, még messze volt.