Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
365/5. A csörömpölő kalitka — A néma menekülés
Laurent kalauz, aki még mindig az ajtó felé meredt, ahol a fiatal-ferfi-kivancsi eltűnt, elengedett egy sóhajt. „Madárijesztő? Monsieur Vaneau, nem gondolja, hogy ez már túl allegorikus egy egyszerű kalitkaügyhöz?”
„A valóság ritkán egyszerű, kalauz úr, csak mi szeretjük annak látni,” felelte Vaneau, miközben visszahelyezte zsebóráját mellényzsebébe. „Ami azt illeti, a fiatal úr távozása maga a legérdekesebb madárijesztő. Figyelje csak meg: a kalitka néma maradt. Nincs csörgés, nincs zörgés. Mintha a rejtély is elfáradt volna a futástól.”
A fiatal-fatyolos-holgy elgondolkodva ráncolta a szemöldökét. „De ez furcsa. Ha a gomb a rejtett mechanizmusért felel, miért nem aktiválódott, amikor elrohant vele? Vagy épp azért nem, mert *ő* rohant el?”
„Pontosan, hölgyem,” bólintott Vaneau elégedetten. „A gomb létezése, amit oly gondosan takargatott, és a kalitka némasága, amikor sietve elvitte… ez a kettő együtt már egy egészen más dallamot játszik. Egy szimfóniát, ha úgy tetszik, ahol a csend a legbeszédesebb hangszer.”
Laurent kalauz hitetlenkedve rázta a fejét. „Tehát azt állítja, Monsieur Vaneau, hogy a fiatalember *szándékosan* hallgattatta el a kalitkát, miközben elmenekült vele? Miért tenné ezt? Hogy elhitesse velünk, hogy nincs ott semmi?”
„Vagy épp ellenkezőleg, kalauz úr,” mondta Vaneau, elmosolyodva. „Hogy elhitesse velünk, hogy *valami* van ott, de már nincs rá időnk kideríteni, mert a Montaigne-be vezető út már az utolsó akkordokat játssza. A sietés… az mindig gyanúsabb, mint a lassúság. Különösen, ha egy gyanúsan néma kalitkát húz maga után.”
A vonat lassan elkezdett lassítani. A kerekek ritmikus zakatolása elmosódott, ahogy egyre közelebb értek a következő állomáshoz. Laurent kalauz felnézett, mintha csak most eszmélt volna fel a külső világ zajaira.
„Montaigne,” suttogta a fátyolos hölgy. „És a madárijesztő?”
Vaneau elmosolyodott, de nem válaszolt egyenesen. Tekintete az ablakon túli távoli, elsuhanó fákra szegeződött, mintha a válaszokat nem a kocsiban, hanem valahol egészen máshol keresné. A fiatalember eltűnt, a kalitka csendben maradt, és az Intercontinental Express máris egy újabb rejtély küszöbén fékezett.
„A valóság ritkán egyszerű, kalauz úr, csak mi szeretjük annak látni,” felelte Vaneau, miközben visszahelyezte zsebóráját mellényzsebébe. „Ami azt illeti, a fiatal úr távozása maga a legérdekesebb madárijesztő. Figyelje csak meg: a kalitka néma maradt. Nincs csörgés, nincs zörgés. Mintha a rejtély is elfáradt volna a futástól.”
A fiatal-fatyolos-holgy elgondolkodva ráncolta a szemöldökét. „De ez furcsa. Ha a gomb a rejtett mechanizmusért felel, miért nem aktiválódott, amikor elrohant vele? Vagy épp azért nem, mert *ő* rohant el?”
„Pontosan, hölgyem,” bólintott Vaneau elégedetten. „A gomb létezése, amit oly gondosan takargatott, és a kalitka némasága, amikor sietve elvitte… ez a kettő együtt már egy egészen más dallamot játszik. Egy szimfóniát, ha úgy tetszik, ahol a csend a legbeszédesebb hangszer.”
Laurent kalauz hitetlenkedve rázta a fejét. „Tehát azt állítja, Monsieur Vaneau, hogy a fiatalember *szándékosan* hallgattatta el a kalitkát, miközben elmenekült vele? Miért tenné ezt? Hogy elhitesse velünk, hogy nincs ott semmi?”
„Vagy épp ellenkezőleg, kalauz úr,” mondta Vaneau, elmosolyodva. „Hogy elhitesse velünk, hogy *valami* van ott, de már nincs rá időnk kideríteni, mert a Montaigne-be vezető út már az utolsó akkordokat játssza. A sietés… az mindig gyanúsabb, mint a lassúság. Különösen, ha egy gyanúsan néma kalitkát húz maga után.”
A vonat lassan elkezdett lassítani. A kerekek ritmikus zakatolása elmosódott, ahogy egyre közelebb értek a következő állomáshoz. Laurent kalauz felnézett, mintha csak most eszmélt volna fel a külső világ zajaira.
„Montaigne,” suttogta a fátyolos hölgy. „És a madárijesztő?”
Vaneau elmosolyodott, de nem válaszolt egyenesen. Tekintete az ablakon túli távoli, elsuhanó fákra szegeződött, mintha a válaszokat nem a kocsiban, hanem valahol egészen máshol keresné. A fiatalember eltűnt, a kalitka csendben maradt, és az Intercontinental Express máris egy újabb rejtély küszöbén fékezett.
Ebben a részben
Szereplők
—
Helyszín
—
Előző jelenet szereplői
- fiatal-fatyolos-holgy
- fiatal-ferfi-kivancsi
- laurent-kalauz
- monsieur-emile-vaneau
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.