Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
289/1. Az ütemes sziszegés — Új kezdet a folyosón
A vonat ajtói becsukódtak, és a szerelvény elindult, maga mögött hagyva Belcastel ködös peronját. Monsieur Vaneau csendesen figyelte az új utast, aki szürke köpenyébe burkolózva, szorosan markolta a gyanúsan nehéz fadobozt. Abból a halk, ütemes sziszegés, mintha egy saját, rejtélyes ritmusra táncolt volna, a folyosón szétoszlott, megtöltve a levegőt egy újfajta feszültséggel.
Egy fiatalember, aki eddig a letartóztatás okozta izgalomból ocsúdott, kíváncsian fordult a mellette állóhoz.
– Hallotta ezt, Henri? Egy sziszegés! Mintha egy kígyó volna, vagy egy elrontott síp. Talán egy miniatűr gőzgép?
Monsieur Vaneau, akinek ajkán halvány mosoly játszott, nyugodtan közbeszólt:
– Vagy egy rosszul szigetelt teáskanna, Monsieur. A vonatutazás, mint tudjuk, telis-tele van akusztikus meglepetésekkel. Ne feledjük, a múltkor is csak egy egyszerű szerelőrendszer okozott annyi fejtörést.
A szürke köpenyes utas, anélkül, hogy megfordult volna, mintha csak hallotta volna Vaneau úr megjegyzését, még szorosabban szorította a dobozát, és tovább haladt a folyosón. A *sziszsz-sziszsz* hang kísérte, furcsa ellenpontot képezve a szerelvény megszokott zakatolásához. Egy hölgy, aki éppen egy könyvbe mélyedt a közeli fülkéből, felnézett.
– Tényleg, Vaneau úr – mondta, „a könyv halmokkal utazó nő” –, milyen érdekesen kezdődik az utunk Villeneuve felé. Ön szerint ez a doboz… nos, élő dolgot rejt? Vagy csupán egy különc úriember újabb furcsasága?
Vaneau úr elgondolkodva pillantott a folyosó végén eltűnő alakra. – Az élet néha a legváratlanabb formában utazik, Madame. Ahogy a kötvények is, néha fűtőcsöveken át. A doboz tartalma pedig… az majd csak most fogja megmutatni igazi önmagát. A vonat egyenletesen szelte a tájat, a halk sziszegés pedig lassan beépült a motor monoton zúgásába. Egy új rejtély vette kezdetét, a Belcastel-i árnyak mögött, Villeneuve felé.
Egy fiatalember, aki eddig a letartóztatás okozta izgalomból ocsúdott, kíváncsian fordult a mellette állóhoz.
– Hallotta ezt, Henri? Egy sziszegés! Mintha egy kígyó volna, vagy egy elrontott síp. Talán egy miniatűr gőzgép?
Monsieur Vaneau, akinek ajkán halvány mosoly játszott, nyugodtan közbeszólt:
– Vagy egy rosszul szigetelt teáskanna, Monsieur. A vonatutazás, mint tudjuk, telis-tele van akusztikus meglepetésekkel. Ne feledjük, a múltkor is csak egy egyszerű szerelőrendszer okozott annyi fejtörést.
A szürke köpenyes utas, anélkül, hogy megfordult volna, mintha csak hallotta volna Vaneau úr megjegyzését, még szorosabban szorította a dobozát, és tovább haladt a folyosón. A *sziszsz-sziszsz* hang kísérte, furcsa ellenpontot képezve a szerelvény megszokott zakatolásához. Egy hölgy, aki éppen egy könyvbe mélyedt a közeli fülkéből, felnézett.
– Tényleg, Vaneau úr – mondta, „a könyv halmokkal utazó nő” –, milyen érdekesen kezdődik az utunk Villeneuve felé. Ön szerint ez a doboz… nos, élő dolgot rejt? Vagy csupán egy különc úriember újabb furcsasága?
Vaneau úr elgondolkodva pillantott a folyosó végén eltűnő alakra. – Az élet néha a legváratlanabb formában utazik, Madame. Ahogy a kötvények is, néha fűtőcsöveken át. A doboz tartalma pedig… az majd csak most fogja megmutatni igazi önmagát. A vonat egyenletesen szelte a tájat, a halk sziszegés pedig lassan beépült a motor monoton zúgásába. Egy új rejtély vette kezdetét, a Belcastel-i árnyak mögött, Villeneuve felé.
Ebben a részben
Szereplők
- a-konyv-halmokkal-utazo-no
- fiatal-ferfi-kivancsi
- monsieur-emile-vaneau
- szurke-kopenyes-uj-utas
Helyszín
- 4-es-fulke-elotere
- a-vonat
- belcastel-allomas
- villeneuve-allomas
Előző jelenet szereplői
- avermesi-rendornyomozo
- az-uj-utas
- energikus-ur-csorgo-poggyasszal
- fiatal-ferfi-kivancsi
- monsieur-emile-vaneau
- szurke-kopenyes-uj-utas
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.