Sárgult pergamen a szikla mélyéből

A kiolvadt kőrekesz alján vastag porréteg ülte meg a rejtélyes tárgyat. Bandi óvatosan nyúlt be a szűk résbe, miközben Borda fojtott horkantással lépett közelebb, szemeit egyetlen pillanatra sem véve le a kunyhó ledőlt falának nyílásáról. Az idős asszony megkönnyebbülten sóhajtott fel, látva, hogy a régi szerkezet elfordulása nem váltott ki semmiféle veszélyes szerkezetet vagy csapdát.
A fiú egy fakó, vékony bőrszíjjal átkötött, kis méretű bőrtokot húzott elő a homályból. A kiszáradt felület meglepően jó állapotban maradt fenn a szikla védelmében. Amikor Bandi óvatos ujjakkal kibontotta a csomót, a benne lapuló finom pergamencsíkon finom vonalakkal rajzolt vázlat tárult fel: a domboldalon lefutó rejtett ösvényt és a lenti gázló gátját ábrázolta.
— Ez a rajz a gázlóhoz vezető alsó ösvényt mutatja — mutatta a vázlatot Bandi halkan, s bár a félelem még mindig fojtogatta, a megtalált út emléke némi reményt öntött a társaságba. Borda helyeslőleg bólintott, s keze a botjára tapadt: jól tudta, hogy a nyílt szekérút helyett ez a takart csapás jelenti az egyetlen ésszerű menekülési lehetőséget.
Az idős asszony megtámaszkodott a kőpad szélén, felállt, s óvatosan megrázta porlepte szoknyáját. A vándorok nem késlekedtek tovább: összeszedték holmijukat, és kilépve a kőkunyhó árnyékából elindultak a pergamen által jelzett lejtős csapáson.