Véget nem érő történet

Mirella és az ekhós szekér · Mirella

Poros polcok kincsei

Mirella az omladozó faasztal közepére helyezte a lámpást. A meleg fénysugár azonnal szétoszlatta a sötétséget, s a poros helyiség hirtelen sokkal barátságosabbá vált. A fal mellett egy ódon, kőből rakott tűzhely állt, melynél kis kupac száraz fahasáb várakozott, mintha csak az előző lakó szándékosan hagyta volna ott a következő vándoroknak.
– Úgy tűnik, az égiek mégsem feledkeztek meg rólunk – jegyezte meg Bandi halkan, miközben odalépett a tűzhelyhez, s örömmel méregette a fahasábokat. – Ha gyújtunk egy kis tüzet, legalább a csontjainkba ivódott nyirkosság elpárolog.
Az idős asszony óvatosan leereszkedett a sarokban álló, meglepően épp fapadra. Fáradt ízületei megkönnyebbülten pihentek meg, bár szeme továbbra is éberen követte a lámpás imbolygó fényét. Borda szokásához híven nem sokat teketázott: elnyúlt a fapadlón közvetlenül az ajtó előtt, hogy senki se léphesse át a küszöböt észrevétlenül.
Mirella eközben a falra szerelt, roskatag polchoz lépett. A poros deszkán egy mázas cserépedény és egy viasszal lezárt, apró üvegcse lapult. Amikor feléjük nyúlt, a fapadló halkan megreccsent a talpa alatt, s a sarkokból halk susogás felelt rá.
– Ne siessük el a tüzet – mondta Mirella, miközben óvatosan a fény felé fordította a lezárt üveget. – A füst elárulhatná a jelenlétünket. Előbb nézzük meg, mit hagyott ránk a múlt ebben a kis rejtekben.
Ebben a részben

Szereplők

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Helyszín

  • house

Előző jelenet szereplői

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.