Véget nem érő történet

Mirella és az ekhós szekér · Mirella

Illatos megkönnyebbülés

Mirella nem sokat teketóriázott; elővette övéből a kis kést, és határozott mozdulattal kaparni kezdte a zöld üveg nyakát borító, megkeményedett viaszpecsétet. Bandi feszülten figyelte minden mozdulatát, miközben Borda halkan felmordult álmában, mintha csak a sercegő viasz hangjára reagálna. Ahogy a dugó végül cuppanva engedett a szorításnak, a faház fülledt levegőjét hirtelen átjárta a menta és a fanyar fenyőgyanta tiszta, frissítő illata.
– Ez nem méreg, az biztos – suttogta Mirella, és ujjhegyével óvatosan megérintette a sűrű, sárgás krémet. – Valami igazi, ritka gyógyír lapul itt, amit a dús gazdagok aranyáron mérnek a városi patikákban.
Az idős asszony az illatra megmozdult, halkan köhintett egyet, és fáradt szemével a pislákoló parázs felé pislogott. Mirella gyengéden lépett az ágyához, és a balzsammal finoman bedörzsölte az asszony sajgó, hidegtől elgémberedett csuklóit és nyakát. A melegség szinte azonnal szétáradt a néni megviselt vonásain, aki hálásan szorította meg a lány kezét, majd megkönnyebbülten süllyedt vissza a mély, gyógyító álomba.
Miközben Bandi elégedetten figyelte a gyors javulást, Mirella tekintete visszatért a poros polc alatti sötét résbe. Ott, a sarok mélyén, egy másik, nehéz cserépedény is rejtőzött a homályban, de a lány egy finom fejrázással jelezte a fiúnak, hogy azt egyelőre hagyják békében. A titkokat jobb volt apránként adagolni, különösen egy ilyen bizonytalan éjszakán.
Ebben a részben

Szereplők

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Helyszín

  • house

Előző jelenet szereplői

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.