Fűszerek és fogaskerekek

Bandi óvatosan odalépett a faragott tölgyfa asztalhoz, s ujjait végighúzta az egyik nehéz, bőrbe kötött kódex aranyozott gerincén. A lapok közül száraz levendula és kakukkfű illata szállt fel, amint felnyitotta a kötetet. A finom mívű rajzok nem csupán gyógyfüveket ábrázoltak, hanem a sziklák mélyén futó rézvezetékek pontos hálózatát is.
– Úgy tűnik, ez a terem nem egyszerű pihenőhely – jegyezte meg elgondolkodva az idős asszony, miközben az egyik polcon sorakozó, csiszolt üvegcséket tanulmányozta. – Ez a komplexum szíve és szelleme. Nézzétek csak azokat a csöveket!
Borda eközben halkan felmordult, s orrát az asztal lábához nyomta. A kutya óvatosan megkaparta a padló egyik illesztését, ahol egy rejtett sárgaréz kar simul a kövezethez. Bandi nem habozott: egyetlen határozott mozdulattal meghúzta a kis kart.
A kupola közepén függő kristálygömb fénysugara ekkor meglendült, s a terem hátsó falán lévő polcsor lágyan elmozdult. A faragott kövek mögött egy mélyebbre vezető lépcsősor tárult felt, amelyből kellemes, meleg huzat áramlott kifelé.
– Úgy látszik, a felfedezésünk még nem ért véget – mosolyodott el Bandi, s gondosan táskájába csúsztatta a térképként szolgáló kódexet. A csapat összeszedte felszerelését, s felkészült, hogy átsétáljon a feltáruló új átjárón.