Mirella és az ekhós szekér · Mirella
Az árnyékos üzlet
Mirella, egy gondosan becsomagolt apró tárggyal a markában, átható tekintettel pásztázta a vásár hömpölygő tömegét. Szeme megakadt egy magányos alakom, aki a zöldségespult előtt lassan totyorgott, mintha csak a romlott káposztaleveleket mustrálná. Pillantásuk egyetlen, alig észrevehető másodpercre találkozott, de abban az egy villanásban egy néma egyetértés szikrája szaladt át köztük. A tagbaszakadt férfi, széles karimájú kalapja alatt rejtőző arccal, lassú, de céltudatos léptekkel közelebb sodródott a sikátor bejáratához, mintha csak a napon aszalódó paradicsomok érdekelnék.
Bandi, a zsákja szájába kapaszkodva, reszkető kézzel szorította meg a vászonanyagot. Szemei tágra nyíltak, ahogy a férfi közeledett, és egy halkan elfojtott szisszenés hagyta el ajkát. Borda, akinek szigorú tekintete minden mozdulatot követett, ösztönösen a kése markolatához kapott, ujjai szorosan körbefogták a hideg fémet. Az Idős Asszony, arcán halálos sápadtság ült, ajkai szűnni nem akaró imát mormoltak, miközben görcsösen markolta kosarának fonott peremét. A félelem szinte tapintható volt a sikátor levegőjében, mintha minden árnyékban egy hajdú rejtőzne.
Mirella azonban egy pillanatra sem veszítette el derűs mosolyát. Előrehajolt, mintha a zöldségesnél alkudozna, majd egy villámgyors, alig észrevehető mozdulattal becsúsztatta a rongyba tekert csomagot a férfi tenyerébe. Szinte azonnal, egy maréknyi csörgő érme került az ő tenyerébe, melyet Mirella gondosan a kendője alá rejtett, mielőtt bárki is észrevehette volna. A férfi egy rövid, szinte észrevehetetlen bólintással viszonozta a gesztust, majd ugyanolyan némán és észrevétlenül elvegyült a vásár zúgó tömegében, mint ahogy megjelent.
„Egy kész” – suttogta Mirella, hangjában halk megkönnyebbülés és egy csipetnyi diadal csengett. A társaság tagjai mély lélegzetet vettek, mintha eddig visszafojtották volna. A kis tranzakció sikeresen lezajlott, de a sikátor továbbra is tele volt árnyakkal és lehetséges veszélyekkel. A vásár zaja, ami eddig biztonságos leplet biztosított, most mintha újabb fenyegetéseket rejtett volna, s minden suttogás, minden lépés gyanúsnak tűnt. Tudták, hogy a nyugalom csak átmeneti.
Bandi, a zsákja szájába kapaszkodva, reszkető kézzel szorította meg a vászonanyagot. Szemei tágra nyíltak, ahogy a férfi közeledett, és egy halkan elfojtott szisszenés hagyta el ajkát. Borda, akinek szigorú tekintete minden mozdulatot követett, ösztönösen a kése markolatához kapott, ujjai szorosan körbefogták a hideg fémet. Az Idős Asszony, arcán halálos sápadtság ült, ajkai szűnni nem akaró imát mormoltak, miközben görcsösen markolta kosarának fonott peremét. A félelem szinte tapintható volt a sikátor levegőjében, mintha minden árnyékban egy hajdú rejtőzne.
Mirella azonban egy pillanatra sem veszítette el derűs mosolyát. Előrehajolt, mintha a zöldségesnél alkudozna, majd egy villámgyors, alig észrevehető mozdulattal becsúsztatta a rongyba tekert csomagot a férfi tenyerébe. Szinte azonnal, egy maréknyi csörgő érme került az ő tenyerébe, melyet Mirella gondosan a kendője alá rejtett, mielőtt bárki is észrevehette volna. A férfi egy rövid, szinte észrevehetetlen bólintással viszonozta a gesztust, majd ugyanolyan némán és észrevétlenül elvegyült a vásár zúgó tömegében, mint ahogy megjelent.
„Egy kész” – suttogta Mirella, hangjában halk megkönnyebbülés és egy csipetnyi diadal csengett. A társaság tagjai mély lélegzetet vettek, mintha eddig visszafojtották volna. A kis tranzakció sikeresen lezajlott, de a sikátor továbbra is tele volt árnyakkal és lehetséges veszélyekkel. A vásár zaja, ami eddig biztonságos leplet biztosított, most mintha újabb fenyegetéseket rejtett volna, s minden suttogás, minden lépés gyanúsnak tűnt. Tudták, hogy a nyugalom csak átmeneti.
Ebben a részben
Szereplők
- bandi
- borda
- idos-asszony
- mirella
Helyszín
- fo-helyszin
Előző jelenet szereplői
- bandi
- borda
- idos-asszony
- mirella
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.