Mirella és az ekhós szekér · Mirella
A pad titka
Borda tekintete a spirális mintába fúródott. Ismerős volt, igen, mégis… más. Nem egy kőcsavar volt most, hanem egy véset a masszív kőpad felületén, mégis érezte, hogy valami több van benne, mint egyszerű díszítés. Óvatosan kinyújtotta ujjait, végigsimította a hideg kő felületén, követve a spirál vonalát a központ felé. Bandi és az idős asszony feszülten figyelték, a vízesés morajlása szinte elnyelte lélegzetüket.
Ahogy Borda ujjai a spirál közepéhez értek, egy apró, szinte észrevehetetlen mélyedést érzékelt. Nem volt éles, inkább kopott, mintha sok kéz érintette volna már. Egy pillanatra habozott, de az a remény, amit a friss levegő hozott, arra ösztönözte, hogy továbblépjen. Ennyi út után, ennyi félelem után nem hátrálhatott meg egy egyszerű kődarab előtt.
Finoman, de határozottan megnyomta a mélyedést. Egy halk, súrlódó hang töltötte meg a kunyhót, mintha a kő maga sóhajtott volna fel évezredek után. Bandi összerezzent, de az idős asszony csak tágra nyílt szemmel bámulta a padot. A spirális minta körüli kőzet egy apró, négyzet alakú része lassan, rezdülve besüllyedt, majd oldalra csúszott, egy sötét, keskeny nyílást tárva fel a pad oldalában.
A levegő megállt a tüdőben. Egy pillanatra senki sem mert megszólalni. A nyílásból nem áramlott ki semmi, sem bűz, sem friss szellő, csak a sötétség tátongott. Borda felemelte a fáklyáját, óvatosan közelítve a nyíláshoz, fénye bevilágította a rejtett üreget. Egyetlen, gondosan összehajtogatott, sárgult pergamen tekercs feküdt benne, mintha csak rájuk várt volna.
Ahogy Borda ujjai a spirál közepéhez értek, egy apró, szinte észrevehetetlen mélyedést érzékelt. Nem volt éles, inkább kopott, mintha sok kéz érintette volna már. Egy pillanatra habozott, de az a remény, amit a friss levegő hozott, arra ösztönözte, hogy továbblépjen. Ennyi út után, ennyi félelem után nem hátrálhatott meg egy egyszerű kődarab előtt.
Finoman, de határozottan megnyomta a mélyedést. Egy halk, súrlódó hang töltötte meg a kunyhót, mintha a kő maga sóhajtott volna fel évezredek után. Bandi összerezzent, de az idős asszony csak tágra nyílt szemmel bámulta a padot. A spirális minta körüli kőzet egy apró, négyzet alakú része lassan, rezdülve besüllyedt, majd oldalra csúszott, egy sötét, keskeny nyílást tárva fel a pad oldalában.
A levegő megállt a tüdőben. Egy pillanatra senki sem mert megszólalni. A nyílásból nem áramlott ki semmi, sem bűz, sem friss szellő, csak a sötétség tátongott. Borda felemelte a fáklyáját, óvatosan közelítve a nyíláshoz, fénye bevilágította a rejtett üreget. Egyetlen, gondosan összehajtogatott, sárgult pergamen tekercs feküdt benne, mintha csak rájuk várt volna.
Ebben a részben
Szereplők
- bandi
- borda
- idos-asszony
Helyszín
- barlang
- kőkunyhó
Előző jelenet szereplői
- bandi
- borda
- idos-asszony
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.