Mirella és az ekhós szekér · Mirella
A láp puha szőnyege
A sűrű nádfal mögött a levegő hirtelen megváltozott: a rothadó mocsárszag helyett száraz tőzeg és fanyar füst illata terjengett. A kőgát egy apró, szinte láthatatlan szigetté szélesedett, amelyet sűrű, sárgás sás vett körül. Borda barátságos vakkantással jelezte, hogy a talaj itt már nem akarja elnyelni őket, mire Bandi végre meg merte törölni az izzadságtól fényes homlokát. Az idős asszony hálásan simította meg a hatalmas eb fejét, aki büszkén feszített a kis csapat élén, mintha egymaga győzte volna le a láp összes veszélyét.
Mirella egy pillanatra megállt, és a köpenye alatt óvatosan kitapintotta a sárgaréz kulcsot, amelyet még a kunyhóban talált. A fém hűvös érintése megnyugtatta. A viaszos tekercs szerint ezen a szárazulaton kell lennie egy régi, félig földbe süllyedt halászkunyhónak, ahol a csempészek a legféltettebb portékáikat őrizték a mohó uraságok elől. Nem kellett sokáig keresgélniük; a ködből lassan kirajzolódott egy mohával teljesen benőtt, korhadt deszkákból álló tetőszerkezet, amely inkább tűnt egy természetes dombnak, mint emberi kéz alkotta menedéknek.
– Nos, úgy tűnik, a mocsári szellemek ma vendégszeretőbbek, mint a vármegyei adószedők – jegyezte meg Mirella halk, csengő nevetéssel, miközben óvatosan a sötét bejárat felé lépett. – Bandi, hozd azt a fáklyát, lássuk, mit rejt a láp mélye!
Az idős asszony megkönnyebbülten telepedett le egy száraz fahasábra, míg Borda éberen figyelte a suttogó nádfalat. A kunyhó alacsony ajtaja résnyire nyitva állt, mintha csak rájuk várt volna a homályban.
Mirella egy pillanatra megállt, és a köpenye alatt óvatosan kitapintotta a sárgaréz kulcsot, amelyet még a kunyhóban talált. A fém hűvös érintése megnyugtatta. A viaszos tekercs szerint ezen a szárazulaton kell lennie egy régi, félig földbe süllyedt halászkunyhónak, ahol a csempészek a legféltettebb portékáikat őrizték a mohó uraságok elől. Nem kellett sokáig keresgélniük; a ködből lassan kirajzolódott egy mohával teljesen benőtt, korhadt deszkákból álló tetőszerkezet, amely inkább tűnt egy természetes dombnak, mint emberi kéz alkotta menedéknek.
– Nos, úgy tűnik, a mocsári szellemek ma vendégszeretőbbek, mint a vármegyei adószedők – jegyezte meg Mirella halk, csengő nevetéssel, miközben óvatosan a sötét bejárat felé lépett. – Bandi, hozd azt a fáklyát, lássuk, mit rejt a láp mélye!
Az idős asszony megkönnyebbülten telepedett le egy száraz fahasábra, míg Borda éberen figyelte a suttogó nádfalat. A kunyhó alacsony ajtaja résnyire nyitva állt, mintha csak rájuk várt volna a homályban.
Ebben a részben
Szereplők
- bandi
- borda
- idos-asszony
- mirella
Helyszín
- gazlo
Előző jelenet szereplői
- bandi
- borda
- idos-asszony
- mirella
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.