Véget nem érő történet

Mirella és az ekhós szekér · Mirella

A gerinc felé vezető ösvény

A vadcsapás átszelte a sűrű bozótost, s ahogy a vándorok beljebb merészkedtek a növényzet sűrűjébe, a kora délutáni napfény lassan ismét átadta helyét a szűrt árnyékoknak. A tüskés ágak néha belekapaszkodtak a ruháikba, de a kis csapat elszántan követye a hajladozó fűben kirajzolódó nyomot. A korábbi feszültség csendes éberséggé szelídült, bár minden megreccsenő gallyra még mindig felkapták a fejüket.
– Figyeljétek a sziklákat – sziszegte Bandi halkan, miközben óvatosan félrehajtott egy vastag kökényágat. – A jelzések nem ok nélkül vezetnek erre.
A bozótosból kiérve a terep érezhetően meredekebbé vált. A domboldalon felfelé haladva a lábuk alatt apró kavicsok gurultak le a völgy irányába, s a kapkodó lélegzetvételek visszahangoztak a törzsek között. Az idős asszony zihálva kapaszkodott fel a hajlott törzsű fák között, ám tekintetét szorgalmasan a köveken tartotta. Nem kellett sokat várniuk a következő nyomra: egy domborodó, mohás sziklafal tűnt fel a fák mögött, melynek simára kopott oldalán pontosan olyan finom vésés díszelgett, mint a tisztáson hagyott kőoszlopon.
– Ott van! – mutatott rá Borda fojtott, éber hangon. – A gerinc felé mutat.
A sziklába vásett kanyargós ív határozottan a dombtető irányába vezetett. A vándorok bólintva folytatták a kaptatót, s a magaslati szél frissessége új erőt öntött a fáradt léptekbe.
Ebben a részben

Szereplők

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony

Helyszín

  • domboldalak
  • erdofolt

Előző jelenet szereplői

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.