Véget nem érő történet

Mirella és az ekhós szekér · Mirella

A biztonságos hátság

A száraz hátságra lépve a mocsár fojtogató gőzei végre enyhülni kezdtek. A talaj itt kemény volt, a régi égerfák sűrű gyökérzete biztonságos hálót font a süppedős láp felett, így a kis csapat végre megvethette a lábát.
– Révbe értünk? – suttogta didergve az idős asszony, miközben szorosabban fonta magára a vállkendőjét, s a botjára támaszkodott.
– Még nem, de már nem süllyedünk el – válaszolta szaggatottan Bandi, feszülten pásztázva a sűrűsödő homályt. – Túlságosan csendes ez a hely…
Borda halk nyüszítéssel szimatolt a nyirkos avarban, füleit hátracsapva figyelt minden apró reccsenést. Mirella a viaszos vásznat a gyenge derengés felé fordította, ahol a rajzolt csigavonal vége egy sűrű égeres felé mutatott. Néhány lépéssel odébb, a védett fák oltalmában egy félrebillent, mohos nádfedél körvonalai bontakoztak ki: a csempészek elhagyatott, száraz pihenője.
– Látjátok? A régi csirkefogók még a kényelemre is ügyeltek – jegyezte meg Mirella halk, meleg kuncogással, miközben felsegyítette az idős asszonyt a gyökerek között. – Itt fújtattak a derék atyafiak, miközben az adószedők odaát a sárban kotorásztak.
A kunyhó alacsony ajtajához érve óvatosan benézett. Odabent száraz szalma és egy kis kőtűzhely várt rájuk, tiszta menedéket nyújtva a láp fagyos párája elől.
Ebben a részben

Szereplők

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Helyszín

  • gazlo

Előző jelenet szereplői

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.