IX/1. A friss tulajdonos — Váltott műszak

Mr. Henderson simára simította a pult sárgaréz szegélyét, majd kimérten kihúzta a legfelső fiókot. A vastag, bőrkötésű leltárkönyv halkan felnyökkent, ahogy a friss tintával írt tulajdonjogi bejegyzés megszáradt a lapjain. Henderson felvette a pulton heverő kis rézcsipeszt, és gondosan az ingzsebébe csúsztatta – a garanciális karbantartó szerszámkészlet elengedhetetlen tartozékát.
A sarokban álló új berendezési tárgy meg sem rebbent. Tartása kifogástalan volt, bár az öntöttvas kabát nehéz szövete alatt a vállai leheletnyit megfeszültek. Az üveges kirakat felől tompa léptek zaja hallatszott: az utcán elhaladó gyalogosok észre sem vették a bolton belüli finom átrendeződést.
Henderson egy finom törlőkendővel óvatosan leporolta a pult szélén álló mérleget, majd átlépett a pult másik oldalára. Odasétált a sarokba merevedett alakhoz, és ellenőrizte a hátán lévő apró, hármas számozású rézcsavart. A szerkezet egyenletesen ketyegett, pontosan úgy, ahogy a garanciális kézikönyv előírta.
– A tartóelem beszabályozása megfelelő – mormolta Henderson, és apró pipát tett a leltárkönyv szélére.
Ekkor a bolt mélyéről, a hátsó szoba felé vezető sötét ajtórésből halk, fémes kaparászás hallatszott. Egy ódon, sárgaréz szerkezet kattant a homályban.