385/2. A sárgaréz pánt — Az ergológiai hitelesítés

A fogaskerekek monoton morajlása nem keltett különösebb riadalmat a frissen kinevezett ellenőrben. Úgy vélte, egy ekkora bürokratikus apparátusban a gyanús zörejek csupán a hatékony munkavégzéshez szükséges műszaki háttérzajt biztosítják. A könyöke alatt kiemelkedő sárgaréz korong meleg volt, és apró, ütemes rezonanciával lüktetett a faasztal lapjában.
A segéd – aki most már hivatalosan is a szektor felügyelőjének tekintette magát – megpróbálta félretolni a karját, ám a korong melletti keskeny nyílásból sziszegve egy kinyomtatott papírcsík türemkedett ki. A papírra vetett szöveg szerint a szerkezet csupán egy szigorúan rutinszerű „Ergológiai Pozíció-Hitelesítést” hajtott végre, amely elengedhetetlen volt az új tisztségviselő testsúly-eloszlásának rögzítéséhez. A leirat kifejezetten megtiltotta a kar elmozdítását a mérés befejeztéig.
A férfi helyeslően bólintott. A szabályzat tisztelte a rendet, a rend pedig gördülékennyé tette a leltárt. Bal kezével benyúlt a tintapárnáért, hogy felkészüljön a szállítószalagon éppen megálló, nehéz kötelekkel átkötött láda átvételére.
Amikor azonban a pecsétfémmel határozottan lecsapott a fadoboz sarkára, a jobb könyökét tartó rézkorong körüli gyűrű hirtelen besüllyedt. Egy finoman párnázott, ám ellenállhatatlan acélpánt pattanó hanggal zárult rá a felkarjára, elválaszthatatlanul az íróasztal lapjához rögzítve a testét. A papírcsík végén újabb sor jelent meg: „A testhelyzet optimális. A munkaállomás elhagyása a műszak végéig határozatlan időre szünetel.”
A szállítószalag alól ekkor egy apró, rézfoglalatos kémlelőnyílás emelkedett ki,enesen a segéd térde magasságában.