373/5. A fizikai mintavétel — A prémium adatfelvétel

A vásárló remegő kézzel próbált a józan észre hatni, s a tárcájából kinyert gyűrött névjegykártyát nyújtotta a láda felé. A szerkezet nem teketóriázott: a sárgaréz rekesz barátságos pattanással csapódott nyitva, s a kártyát szinte azonnal magába szippantotta a fogaskerekek éhes kattogása.
– Természetesen a prémium adatregisztráció része a teljes körű fizikai mintavétel is – szólalt meg Mr. Henderson, váratlanul kiszabadulva szoborszerű mozdulatlanságából. Hangja végtelenül szakszerűen, mégis baljósan gépiesen csengett. Udvarias, szinte atyai mozdulattal emelte ki a vásárló felsőzsebéből a töltőtollat, s helyezte azt a gyűjtőnyílásba.
A vásárló kabátja, mint egy túlérett gyümölcs héja, szinte magától csúszott le a válláról, amint a pult széléről apró fémcsipeszek nyúltak ki, hogy megkaparintsák a hajtókát. Minden egyes leadott tárggyal a csuklóját szorító fiók egy fokozattal beljebb húzta a karját a pult belső mechanizmusába.
– A személyes azonosítók feldolgozva. Raktári kód: NV-409-B – reccsent meg az utazóláda belső hangszórója egy újabb leltári pecsét kattanásával.
Mr. Henderson elégedetten bólintott, és már nyúlt is a vevő karórájáért, miközben a padló alól halkan felhorkant egy rézszelep, s vékony, levendulaillatú gőzsugár szisszant a magasba.