371/7. A leltári kiegyenlítés — A szintetikus jutalom

A boltvezető elégedett mosollyal porolta le nadrágjáról a sárgaréz szitálmányt, majd zsebéből egy csíptetős golyóstollat húzott elő. Megfontolt mozdulatokkal jegyzett fel valamit a pulton heverő főkönyv legutolsó margójára.
– A tárgyi eszközök szimbolikus megsemmisítése kiválóan szemlélteti a veszteségelfogadás pszichológiáját – jelentette ki professzionális hanghordozással. – A szimuláció következő szakasza a visszajelzési hurok tesztelése.
Az ellenőr dermedten figyelte, ahogy a pult mögötti apró szellőzőrácsok mögül lágy, szintetikus orgonafutam csendül fel. A reteszelt bejárati ajtó nehéz rézkilincse önálló életre kelt: ütemesen kattanva háromszor körbefordult, s a zárszerkezet réséből egy vékony, perforált papírcsík türemkedett ki. Az új vevő óvatosan közelebb lépett, majd két ujjal kitépte a szalagot.
– „Kupon a következő szorongási szintre: tizenöt százalék kedvezmény a leltárhiányból” – olvasta fel bizonytalanul. – Ez valóban szociológiai teszt lenne? Mert a szintetikus orgona akusztikája meglepően kifinomult.
Mr. Henderson a pult sarkánál elismerően bólogatott. – Zseniális reklámpszichológia. A felhalmozott feszültséget közvetlenül vásárlói ösztönzővé konvertálja a rendszer. Igen költséghatékony megoldás.
A boltvezető eközben meglökte a pult oldalán lévő billenőkapcsolót. A hátsó szoba ajtaja résnyire feltárult, s a sötétből egy újabb rézszerkezet gördült ki lassan a padlórácson.