370/3. A rejtett akusztika — A pszichológiai csapda

Az új vevő elégedett hümmögéssel lépett közelebb a forduló karosszékhez. Szociológiai tanulmányai során már számtalan felmérést elemzett, és ez a rejtett süllyesztőkkel felszerelt bútor tökéletesen illeszkedett a legújabb kísérleti marketingmodellbe.
– Elismerésem a tervezőnek – mondta, és mutatóujjával óvatosan megkocogtatta a rézszínű tölcsér peremét. – A rugós szerkezet időzítése kifogástalan, bár a hangáttétel meglehetősen teátrális.
A tölcsér mélyéből ekkor halk, száraz sziszegés hallatszott, amelyet egy fémes, monoton hang követett:
– Kérjük, adja meg a megfigyelt tüneteket és a hiányzó tárgyak jegyzékét.
A vevő önelégülten elmosolyodott. Nyilvánvaló volt, hogy a pult mögötti rejtett fülkében egy színész ül, aki a vásárlói élmény fokozására szakosodott.
– Szép kísérlet – felelte higgadtan, miközben szemüvegét az orrára igazította. – De a pszichológiai nyomásgyakorlás ezen formája hatástalan az objektív megfigyelőkre. A tinta higanyos pergése csupán speciális felületi feszültség, a gépelt papírcsík pedig előre programozott reflex.
Válaszul a karosszék ülőfelülete néhány centit lejjebb süllyedt, mintha egy láthatatlan test nehezedett volna rá. A réztölcsérből nem hang szállt fel, hanem egy apró, sárgaréz alátét pottyant ki, ami lassan gurulni kezdett a sötétedő alagút felé.