Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő
366/5. A garanciális chip — Az utolsó bejegyzés
A hátsó szoba felől érkező kaparászás egyre hangosabbá vált, lassan áthangolódva egy monoton, ritmikus kattogásra, mintha egy régimódi írógép dolgozna megállás nélkül. Az antikvárius idegesen igazította meg a szemüvegét, tekintete a vevő kezén és a hátulról érkező zajon oszlott meg.
Ekkor egy apró, szürke overallos alak bukkant elő az ajtón. Homlokán finoman ráncolódott a bőr, szemein vastag lencséjű, kerek szemüveg ült. Nem köszönt, nem nézett senkire, egyenesen a láda felé tartott, kezében egy mikroszkopikus csavarhúzó és egy parányi, légmentesen záródó ampulla lapult. A „selejtezési felelős” névtáblája alig volt olvasható a mellkasán.
– Üdvözlöm! – rezdült meg az antikvárius rekedtes hangja. – Kérem, a protokollnak megfelelően járjon el. A garanciális azonosítás megtörtént, az átvétel rögzítve. A vevő úr csuklója… nos, a rendszerben van.
A felelős egy pillanatra megállt, szemeivel végigpásztázta a papírcsíkot, majd a sárgaréz táblát. Egy elégedett csettintéssel biccentett, és lehajolt a láda fölé. A vevő reszketve próbálta visszahúzni a karját, de a fém karika szorítása könyörtelen maradt. A kaparászó kattogás eközben a szekrényből érkezett, ahol a papírcsík most a vevő pulzálását és a felelős mozdulatainak minden egyes rezdülését rögzítette.
A felelős nem a vevő karjának kiszabadításával foglalkozott. Precíziós csavarhúzóját a csuklója melletti apró lyukhoz illesztette, ahol korábban a ketyegő sorszámozó szerkezet volt. Egy halk *pattintással* egy alig észrevehető, rozsdamentes acélból készült chipet emelt ki. A vevő fájdalomtól felkiáltott, éles, szúró érzést tapasztalva, ahogy a chipet a felelős az ampullába helyezte, majd azt lezárta.
Abban a pillanatban a fém fogantyú engedett, és a vevő szabadon maradt keze kirepült a láda mélyéről. A felelős bólintott, az ampullát zsebre vágta, és szó nélkül visszatért a hátsó szobába, ahonnan a kattogás ismét elhalkult. Az antikvárius diadalmasan csettintett, mintha a világ legtermészetesebb dolga történt volna.
– Látja? Teljesen zökkenőmentes garanciális ügyintézés. A hibás azonosító chip selejtezése megtörtént. Most már csak a cseredarabot kell átvennie. – A ládába mutatott, ahol a sárgaréz tábla helyén most egy új, de furcsán ismerős kötet pihent. A vevő elgémberedett csuklója bizsergett, és a fülében mintha egy új, halk ketyegés kezdődött volna.
Kint az utcán, a lámpa alatt egy apró, sárgaréz kulcs hevert, amit senki nem vett észre.
Ekkor egy apró, szürke overallos alak bukkant elő az ajtón. Homlokán finoman ráncolódott a bőr, szemein vastag lencséjű, kerek szemüveg ült. Nem köszönt, nem nézett senkire, egyenesen a láda felé tartott, kezében egy mikroszkopikus csavarhúzó és egy parányi, légmentesen záródó ampulla lapult. A „selejtezési felelős” névtáblája alig volt olvasható a mellkasán.
– Üdvözlöm! – rezdült meg az antikvárius rekedtes hangja. – Kérem, a protokollnak megfelelően járjon el. A garanciális azonosítás megtörtént, az átvétel rögzítve. A vevő úr csuklója… nos, a rendszerben van.
A felelős egy pillanatra megállt, szemeivel végigpásztázta a papírcsíkot, majd a sárgaréz táblát. Egy elégedett csettintéssel biccentett, és lehajolt a láda fölé. A vevő reszketve próbálta visszahúzni a karját, de a fém karika szorítása könyörtelen maradt. A kaparászó kattogás eközben a szekrényből érkezett, ahol a papírcsík most a vevő pulzálását és a felelős mozdulatainak minden egyes rezdülését rögzítette.
A felelős nem a vevő karjának kiszabadításával foglalkozott. Precíziós csavarhúzóját a csuklója melletti apró lyukhoz illesztette, ahol korábban a ketyegő sorszámozó szerkezet volt. Egy halk *pattintással* egy alig észrevehető, rozsdamentes acélból készült chipet emelt ki. A vevő fájdalomtól felkiáltott, éles, szúró érzést tapasztalva, ahogy a chipet a felelős az ampullába helyezte, majd azt lezárta.
Abban a pillanatban a fém fogantyú engedett, és a vevő szabadon maradt keze kirepült a láda mélyéről. A felelős bólintott, az ampullát zsebre vágta, és szó nélkül visszatért a hátsó szobába, ahonnan a kattogás ismét elhalkult. Az antikvárius diadalmasan csettintett, mintha a világ legtermészetesebb dolga történt volna.
– Látja? Teljesen zökkenőmentes garanciális ügyintézés. A hibás azonosító chip selejtezése megtörtént. Most már csak a cseredarabot kell átvennie. – A ládába mutatott, ahol a sárgaréz tábla helyén most egy új, de furcsán ismerős kötet pihent. A vevő elgémberedett csuklója bizsergett, és a fülében mintha egy új, halk ketyegés kezdődött volna.
Kint az utcán, a lámpa alatt egy apró, sárgaréz kulcs hevert, amit senki nem vett észre.
Ebben a részben
Szereplők
—
Helyszín
—
Előző jelenet szereplői
- a-regi-vevo
- az-antikvarius
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.