354/5. Az automatikus ellenőrzés — A leltár felülírása

Az antikvárius ujjai már épp az ellenőr karja felé közeledtek, amikor a leltározott figura egy szaggatott, majd egyre gyorsuló mozdulattal előre bicsaklott. A gépezet mélyéről recsegés és csikorgás hallatszott, mintha valami rugó oldódott volna, vagy egy elakadt fogaskerék kapott volna hirtelen lendületet. A „Leltározott Tétel: 354/3” és „ellenőrzés…” feliratok már szinte olvashatatlanná vibráltak a zománcjelvényen, ahogy az ellenőr mellkasából tompa, mechanikus dörmögés tört elő. Nem volt többé díszlet.
Az új vevő egy halk felkiáltással hátrált még egy lépést, szemeivel az antikváriusra szegezve, aki most már sápadtabb volt, mint bármelyik régi könyv lapja. – Ez nem statikus elektromosság! – sziszegte, hangja már-már hisztérikus volt. – Ez egy… egy önjáró robot! És láthatóan nem ért egyet az ön definíciójával!
Az ellenőr, ahelyett, hogy megállt volna, lassan, de célratörően elindult. Feje még mindig le volt hajtva, szemei csukva maradtak, de mechanikus léptei egyértelműen a lilásan izzó okmány felé vezették. Kezei, amelyek eddig tétlenül lógtak, felemelkedtek, ujjbegyeik szinte táncoltak a levegőben, mintha a láthatatlan billentyűzeten már valami bonyolultabb parancssort gépelnének be. A suttogás, amely az okmányból áradt, most mintha harmonizált volna az ellenőr mozgásával, a „Hiba… téves… eljárás… ellenőrzés…” már valóságos kórussá dagadt.
Az antikvárius pánikba esett. Felkapott egy régi, bársonyborítású lexikont, és az okmány elé tartotta, mintha az megállíthatná a lilás fény áradatát. – Állj meg! Maradjon a helyén! – kiáltotta az ellenőr felé, de a gépezet nem hallott, csak haladt a maga kiszámíthatatlan, gépszerű útján. A vevő pedig tehetetlenül nézte, ahogy a „díszlet” életre kel, és egy pillanatra elgondolkodott, vajon a Szelektív Irattár automatikája is ilyen… lelkesen végzi-e a feladatát. Az ellenőr ujjbegyei elérték a derengő okmányt, és egy éles, szikrázó hang kíséretében egy új felirat jelent meg a zománcjelvényen: „Leltározott Tétel: 354/4. Felülírva.”