349/3. A csikorgó padlólemez — Az automatizált kiegyenlítés

A padlólemez alól felverődő fémes csikorgásra az ellenőr megtorpant, de hivatali szigorából egyetlen milliméternyit sem engedett. Sietve megkopogtatta a jegyzettömbjét, s tekintetével a mennyezeti rézcsöveket pásztázta. Meggyőződése volt, hogy a morajlást csupán a heti automata zsírozási ciklus okozza – a raktári szabályzat 4.2-es pontja értelmében a szektorok közötti terhelésgátló önkalibráció teljesen megszokott jelenség.
– Csupán szerkezeti kiegyenlítés – jelentette ki szaggatottan az ellenőr, noha a lába alatt érezhetően megrezzent a burkolat. – A leltári egyensúly helyreállítása automatikus.
Az antikvárius feszülten lapult az utazóláda hevederei mögé, s elszoruló torokkal bólogatott. A frissen beállított tartóelem – a volt ügyfél – mozdulatlanul állta a sarokban a terhelést, miközben a cipője orra körül finom, sárgás gépbélés-olaj kezdett szivárogni a padló illesztéseiből. A bürokrácia nyugalma látszólag visszaállt: ha a gépezet olajoz, az csakis a rendet szolgálhatja.
Az ellenőr odalépett a falba süllyesztett réz nyomásmérőhöz, hogy nyugtázza a szokásos zöld jelzést. Ám a számláló mutatója nem a normál tartományba állt be, hanem vadul rezegve a nullára zuhant. Ekkor a polcsor tövében, közvetlenül a merevvé vált ügyfél talpa alól egy vékony réz hüvely emelkedett ki a padlólemezből.