347/4. A nyirkos lépcsőház — A vontatási kapcsolódás

A bélyegző tintája bizseregve száradt az antikvárius homlokán, mint egy frissen égetett marhabélyeg. A hivatalnok hűvös, kimért nyugalommal igazította meg a hajtókáját, majd a résnyire nyílt lépcsőlejárat felé mutatott.
– A B-12-es egység számára a fizikai jelenlét kötelező a raktári iktatás alsóbb szintjein. Kérem, haladjon az eljárásrendi menetirány szerint – mondta a hivatalnok, miközben előhúzott a táskájából egy apró sárgaréz számlálót, és nulla egész tizenkettőre tekerte a számlapot.
Az antikvárius a homlokához nyúlt, hogy letörölje a csípős tintát, de a hivatalnok egy határozott, toll nélküli pörccel rácsapott a kézfejére.
– Az iktatási azonosító rongálása súlyos bürokratikus vétség, amely a leltári érték azonnali ötvenszázalékos értékcsökkenésével jár. Ne tegye tönkre a saját mentesítési tőkéjét.
A boltos nem tehetett mást, reszkető térddel megtette az első lépést a nyirkos, penészgombaszagú lépcsőfokon. Mielőtt azonban a lába elérte volna a következőt, a falból kinyúló, finoman megmunkált sárgaréz kar automatikusan lebillent, és egy fémből öntött láncot akasztott az antikvárius övére. A számláló éles kattanással egyet ugrott.
– A vontatási kapcsolódás sikeres – állapította meg a hivatalnok, és hűvösen lépkedett a férfi mögött, mintha csak egy átadandó szekrényt kísérne. – Amennyiben a szintbéli eltolódás meghaladja a három métert, a felelősségvállalási nyilatkozat automatikusan életbe lép.
A lépcső alján ketyegő szerkezet hirtelen megállt, és egy csengő hang kíséretében egy kis sárgaréz fiók ugrott ki a falból.