Az örökölt fogság — új fordulat

A csoport tovább haladt a kanyargós, elfeledett járatokon. A súlyos csendet csak lélegzetvételük és csizmájuk ropogása törte meg a jeges talajon. A levegő ritkuló hidege csípte tüdejüket, minden lépés harc volt a kúszó zsibbadás ellen. Alinda érezte, ahogy a hideg nem csak testét, hanem elméjét is támadja. L656 halála felerősítette benne azt a régóta gyötrő érzést, hogy a kolónia falai között élt életük óriási hazugság. Generációk nőttek fel itt 2050 óta. Születtek, dolgoztak, haltak meg anélkül, hogy valaha is látták volna a napot, vagy éreztek volna igazi szelet. A kolónia az egyetlen otthonuk, és mégis börtönük.
„Emlékszem, Nagymama mesélt a kinti világról” – suttogta Alinda élesen a hidegben. „A fákról, a kék égről. Nekem mindez csak mese. Számunkra a kolónia a valóság.”
Nagymama szemei összeszűkültek. „Mi is csak hallomásból tudjuk. A nagyszüleim látták még a napot. De mi? Minket ide szült a rendszer. Már 2222-t írunk, és még mindig a falak között rohadunk. De van különbség. Az őseink harcoltak, mi pedig...”
„Mi is harcolunk!” – vágott közbe János-g534 fojtott dühvel. „Minden nap. A túlélésért. Aztán meg L656-ért. Ez a harc már régen nem a napfényről szól, hanem arról, hogy emberek maradjunk.” Szavai élesek voltak, szinte pengék.
Kovács megállt, felemelte lámpáját. A fénysugár egy érdes, jég borította falat világított meg, de a távolban halványan derengő alakzat sejlett fel. „Az elágazás” – mondta halkan. „Érezzük a változást a levegőben. Itt a hőérzékelők vakok, de ez nem jelent biztonságot. Az Őrszemeknek más érzékszerveik is vannak. De itt… itt talán lehet mozgástere egy *másfajta* szabotázsnak.” Szemeiben a terv körvonalai rajzolódtak ki, keményen, mint a jég.
Alinda megfeszült. Az elágazás. Nem tudta, mi vár rájuk, de a döntés, amit ott hoznak, mindent megváltoztathat. L656 halála nem hiábavaló volt. A kolónia napirendje rákényszerítette őket erre az útra, de most ők maguk írták a szabályokat. Az örökölt fogság talán megtörhető volt. A jég alatt valami más is ébredt, valami sokkal régebbi, mint a kolónia. Egy csendes, makacs elhatározás, hogy embernek maradjanak, bármi áron. A hőérzékelőket kijátszani csupán a kezdet volt. Az Őrszemek legyőzése sokkal mélyebbre nyúlt, egészen az emberi lélekig, amit a kolónia 2050 óta próbált elnyomni.