Véget nem érő történet

2222 · Pedál-János

Az izmok parancsa

Alinda ujjai elengedték a kabátszövetet. Az azonosító kártya elvesztése a Hálózat szemében lassú halált jelentett; a test pusztán energiává alakítható nyersanyaggá vált. De az Új Lakó szemében ott csillogott egy szikra, ami a Nagymama meséiből volt ismerős.
„Végig kell mennünk vele,” jelentette ki Alinda, hangja élesen metszette a csövek zúgását. A Nagymama bólintott, arcán félelem és elszántság keveredett. Az Új Lakó sorsa a közös erőfeszítésen múlott.
Alinda leereszkedett a csővezeték vájatába, a fiú követte. A szűk, sötét alagút nyirkos levegője belépett a tüdejébe, a régi szellőzőrendszer pora beborította a falakat. Néhány méter után elértek a levegőáteresztőt záró, vastagon rozsdás kerekekhez.
Alinda első kísérlete kudarcba fulladt. Izmai feszültek, karja remegett, de a fém meg sem mozdult. A test, ami eddig csak a pedálok monoton hajtására volt kalibrálva, ellenállásba ütközött. A Nagymama a hátához préselte magát, támogatta. Az Új Lakó a kerék réseit tapogatta, gyenge pontokat keresve. A csendet csak saját lihegésük és a kolónia távoli moraja törte meg, emlékeztetve őket a kint zajló kíméletlen napirendre. Ez a küzdelem az emberi akarat, a puszta test erejéért zajlott a gép ellen, ami minden lélegzetet energiává alakított.
Alinda mélyet sóhajtott. A kolónia falai között minden mozdulatnak ára volt, minden izomfeszülés levonódott a test „energiamérlegéből”. A kerekek ellenállása a rendszer üzenete volt, hogy az egyéni akaratnak nincs helye. Tudta, ez csak az első lépés az ismeretlen úton, ahol testük lesz a legfontosabb fegyverük és áldozatuk.
Ebben a részben

Szereplők

  • alinda
  • az-uj-lako
  • nagymama

Helyszín

  • c-szektor
  • elfeledett-jaratok

Előző jelenet szereplői

  • alinda
  • az-uj-lako
  • nagymama

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.