Véget nem érő történet

2222 · Pedál-János

Az elvágott visszaút

A vörös vészjelzők még nem gyulladtak ki a szervizfolyosón, de a falban futó hidraulikus csövek éles szisszenése egyértelművé tette: az Őrszemek automata rendszere megkezdte az L-szektor végleges izolációját. A mennyezetről finom mészpor hullott az elosztópultra.
Kovács mindkét kezével rácsapott a biztosítókarra, és megfeszített combbal támaszkodott a vaskos fémnek.
– Menjetek! – nyögte ki az izzadságtól csillogó arccal. – Ha kiengedem a kart, a rendszer azonnal leválasztja az L-szektort, és a fény kihuny. Én itt tartom a feszültséget, amíg lehet.
– Kovács, téged elvisznek! Mi lesz veled? – kérdezte János halk, töredezett hangon. Tudta, mit jelent az Őrszemek ítélete a szabotőrökre: a nyirkos fagyos-kamrát vagy a végső leállítást.
Kovács nem nézett rájuk, csak a pult mutatóira szegezte tekintetét.
– Ne törődjetek velem. Valakinek fizetnie kell az áramért.
Alinda nem küzdött a könnyeivel. Meghúzta János kabátujját, s a lezárt járat szűk rácsához rohant. A rézfényű derengésben egy alak sziluettje mozdult: L656 két kézzel feszítette a járat rozsdás rácsát a túloldalról. Alinda és János átpréselték magukat a résen. Ahogy átértek, a hátuk mögött nehéz acélretesz csattant: Kovács egyedül maradt a dinamóteremben, a visszautat pedig elvágta a vastag páncéllemez.
Ebben a részben

Szereplők

  • alinda
  • janos-g534
  • kovacs
  • l656

Helyszín

  • dinamoterem
  • elfeledett-jaratok

Előző jelenet szereplői

  • alinda
  • janos-g534
  • kovacs
  • l656

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.