A szívverés ára

A megemelt kvóta miatt a fülke-14 falai között szinte izzott a fém. A karbantartási kérelemre kapott elutasító, büntetéssel felérő válasz óta Jánosnak és Alindának meg kellett dupláznia a pedálfordulatszámot. A testük itt nem volt más, mint a hálózatot tápláló, elhasználható biomassza. Alinda vádlijai görcsbe rándultak, a bőréből szinte párolgott a sós verejték.
– Nem bírom tovább, János – suttogta Alinda, miközben a nehéz lendkerék zökkenve fordult át. – A generátor mindent kiszív belőlem.
János a saját kijelzőjére tapadt, a vörös sáv a kritikus szint alatt vibrált. Ha nem termelnek elég wattot, az Őrszemek lekapcsolják a fülke fűtését. – Tekerj, Alinda. Muszáj. L-656 holnapután érkezik. Ha meglátják, hogy gyenge vagy, nem engedik be hozzánk. Azonnal a C-szektorba viszik.
János egy pillanatra elfordult, hogy ellenőrizze a csatlakozókat, így Alinda közelebb csúszhatott a sarokban kuporgó Nagymamához. A lány reszkető keze megérintette az idős asszony fásliját.
– Nagyi… – suttogta Alinda, szemében vad, tiltott fénnyel. – Láttam őt az elosztófolyosón, mielőtt lezárták. L-656-ot. Nem olyan, mint a többiek. A tekintete… meleg volt. Érte megéri a fájdalom.
A Nagymama arcán átfutott a rémület. A kolónián a vonzódás felesleges energiapazarlásnak minősült, amit a rendszer azonnali árammegvonással torolt meg.
– Hallgass, kicsim! – suttogta a Nagymama, miközben riadtan pislogott János felé. – Ha az Őrszemek bemérik a szívverésed emelkedését, mindannyiunknak végünk. A szeretet itt olyan luxus, ami felemészti a testet. Az L-szektorban nincsenek érzések, csak megabájt és izomerő.
János hirtelen visszafordult, arca halálosan sápadt volt a kimerültségtől. – A dinamó akadozik. Alinda, a pulzusod túl magas! A rendszer korlátozni fogja a holnapi masszaadagot, ha nem lassítasz, de ha lassítasz, nem lesz áramunk. Döntenünk kell.