Véget nem érő történet

2222 · kis Ferenc

A gépzsírű nosztalgia

Alinda nem teketóriázott sokat: egy jól irányzott, bár cseppet sem elegáns mozdulattal lecsusszant a szellőző rácsán, egyenesen a 14-es fülke családi ágyának sarkára. L656 követte, némileg kecsesebben, de még így is sikerült felvernie a port, amit a nagymama azonnal egy dühös tüsszentéssel és egy jól irányzott, sötétben is pontos legyintéssel nyugtázott.
– Már megint a csöveken lógsz, lányom? – morogta az öregasszony, miközben a szintetikus takarót igazgatta korgó gyomrával dacolva. – Bezzeg 2030-ban még rendes lépcsőkön jártak az emberek, és a meleg massza helyett olyan dolgokat ettek, amiknek nem volt ugyanolyan íze, mint a gépzsírnak.
g302, a szomszédos sarokból csak egy fáradt káromkodást küldött feléjük, miközben az egy-öregember a falat bámulva dünnyögte, hogy a pedálosok térdei már így is túl sokat bírnak. Alinda családja nem a kifinomult diplomáciájáról volt híres; a túlélés itt generációk óta abban merült ki, hogy ki tudott hangosabban panaszkodni a fejadagokra anélkül, hogy az Őrszemek túlterheltségi riasztást fújnának.
Alinda felmutatta a hengert. A nagymama dühös arckifejezése egy pillanatra megtorpant. Ismerte a kopogókódot, hiszen az ő szülei még látták a napot, mielőtt a kolónia mindent egyetlen hatalmas, izzadtságszagú dinamóvá alakított volna. L656 eközben igyekezett láthatatlanná válni a sarokban, remélve, hogy nem nézik potya kalória-fogyasztónak a szűkös fülkében.
Ebben a részben

Szereplők

  • alinda
  • egy-oregember
  • g302
  • l656
  • nagymama

Helyszín

  • fulke-14

Előző jelenet szereplői

  • alinda
  • egy-oregember
  • g302
  • l656
  • nagymama

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.