Szivárgó vádak a lépcsőházban

Ricsi megszorította a kulcscsomót a tenyerében, és egyetlen tapodtat sem hátrált meg. Balog fagyos tekintete ellenére közelebb lépett az ügyvédhez.
– Ne tereljen, doki! – sziszegte élesen. – Tegnap este tizenegykor nem a gázórákat tanulmányozta a szuterén bejáratánál, hanem azt a barna borítékot adta át a fekete Mercisnek. Láttam a kapualj tükröződésében.
A gangon halk morgás hullámzott végig. Fekete Zoltán meglendítette a sárga hatósági papírt, de a keze annyira remegett, hogy majdnem kiejtette a szorításából.
– Ez nem a magánleszámolások ideje! – kiáltotta a közös képviselő megbicsakló hangon. – Ha holnapig nem zárjuk le a szuterén gázágát, a hatóság elrendeli a teljes kiürítést!
Erika átlépett a lépcsőfordulón, és a maró szagtól síró csecsemőt szorosan magához ölelve Balog felé fordult. Arcán a félelem helyét átvette a düh.
– Maga zsarolja a házat – mondta metsző hangon. – Tegnap éjszaka szándékosan buherálták meg a nyomásszabályozót, hogy reggelre katasztrófahelyzetet teremtsenek!
Máté ekkor kilépett a lépcsőház árnyékából, kezében egy sárga műhelylámpával. Megkerülte a fenyegetően álló Ricsit, és határozott léptekkel indult meg lefelé a szuterén sötét lépcsőjén, ahol a gáz szaga már a vakolatot is átitatta.