Kihunyt fények, fojtó szagok

Mielőtt Lugosi Jenő ajtaja feltárult volna, az udvar feletti vezetékek felől éles, sercegő hang hasított a levegőbe. A lépcsőházi lámpák egyetlen vakító villanással felizzottak, majd egy tompa durranással egyszerre aludtak ki, koromsötétbe borítva a Vászoly utca 6. folyosóit. A hirtelen beálló csendet csak a szuterénből felszálló gázszag fojtogató áramlása törte meg.
A földszintről Kovács Tibor, a ház nyugdíjas villanyszerelője lépett elő egy kopott fém zseblámpával. Tibor bá a lépcsőházi pánikot kizárva, mogorván indult meg a főelosztó szekrény felé, miközben újabb ajtók csapódtak fel a vaksötétben.
A pincéből Székely Ricsi bukkant fel egy márkás, osztrák importból származó LED-es kempinglámpával. Bár igyekezett hozni a megszokott, laza formáját, a lámpafényben megcsillanó veríték elárulta: a szuterénben tárolt csempészáruja komoly veszélyben van, ha a hatóságok most lezárják a házat. Ricsi gyorsan Melinda felé nyújtotta a fényt, próbálva elterelni a figyelmet a pincéből áradó bűzről.
A sötétben Erzsi néni még szorosabban markolta meg Bálint kabátujját, a barna boríték sarkát a fiú mellkasának nyomva. Fekete Zoltán dühösen kiabált le a harmadikról Tibor bának, hogy ne nyúljon a főkapcsolóhoz, de az öreg csak legyintett. Jenő elnémult lakásából a hirtelen csendben egyre hangosabb, baljóslatú sziszegés hallatszott.