Vászoly utca 6 · Zsombor Dénes
Kék fény a sötétben
Bálint érezte, ahogy a vérnyomása az egekbe szökik. A gyertya fénye torz árnyékokat vetett a rendelő falára, mintha a titkaik is táncolnának, készen arra, hogy bármelyik pillanatban lelepleződjenek. A pénz hiánya fuldokoltatta, ahogy Szabó doktor szuszogása a levegőt. Erika szorosan ölelte a csecsemőt, akinek apró keze ösztönösen kapaszkodott anyja ruhájába, mintha érzékelné a rájuk nehezedő súlyt. Bálint remegő kézzel markolta a gyerekhordozót. A folyosóról kiszűrődő morajlás és Fekete Zoltán szigorú hangja csak rontott a helyzeten; a biztonság illúziója szertefoszlott, és a falak nem nyújtottak többé menedéket a külvilág elől.
Ahogy a házban elült a közös képviselő hangja, és a sötétség egyre nyomasztóbbá vált, Bálint szeme elé felderengett egyetlen kétségbeesett gondolat: Kelemen Dániel. A tegnap esti beszélgetés, a sejtelmes utalások a lakáshitelre, a kivezető útra. Elvetette a gondolatot, aztán újra felbukkant. Kinek van pénze a sötétben, ha nem annak, aki már amúgy is a mélyben van?
A ház másik szárnyában, a második emeleten, Kelemen Dániel az ágy szélén ült a teljes sötétségben. A mobiltelefonja halvány kék fénye megvilágította arcát, miközben üresen bámulta a kijelzőt. A tegnap esti titok, az a hirtelen, elhamarkodott döntés, amit a feje felett tornyosuló hitelek és a munkahelyi kiégés kényszerített ki belőle, most újra nyomta. Minden idegszála feszült volt, mintha a csend maga is egy fenyegető hang lenne. A lakásban mozdulatlanság honolt, csak a saját szapora szívverését hallotta.
Hirtelen a telefonja rezgett. Egy ismeretlen számról érkezett üzenet. Dániel szeme összeszűkült a kék fényben, ujjai megdermedtek a képernyő felett. A szöveg rövid volt, de éles, mint egy pengét. Nem volt aláírás, csak egy szó: „Tudom.” A lélegzete is elakadt. A szorongás, ami eddig csak tompa feszültségként élt benne, most éles, szúró fájdalommá változott a mellkasában. Kényszeresen körülnézett a sötét szobában, mintha valaki figyelné, figyeli minden mozdulatát. A tegnap esti titok reaktíválódott. Valaki *tudja*.
Ahogy a házban elült a közös képviselő hangja, és a sötétség egyre nyomasztóbbá vált, Bálint szeme elé felderengett egyetlen kétségbeesett gondolat: Kelemen Dániel. A tegnap esti beszélgetés, a sejtelmes utalások a lakáshitelre, a kivezető útra. Elvetette a gondolatot, aztán újra felbukkant. Kinek van pénze a sötétben, ha nem annak, aki már amúgy is a mélyben van?
A ház másik szárnyában, a második emeleten, Kelemen Dániel az ágy szélén ült a teljes sötétségben. A mobiltelefonja halvány kék fénye megvilágította arcát, miközben üresen bámulta a kijelzőt. A tegnap esti titok, az a hirtelen, elhamarkodott döntés, amit a feje felett tornyosuló hitelek és a munkahelyi kiégés kényszerített ki belőle, most újra nyomta. Minden idegszála feszült volt, mintha a csend maga is egy fenyegető hang lenne. A lakásban mozdulatlanság honolt, csak a saját szapora szívverését hallotta.
Hirtelen a telefonja rezgett. Egy ismeretlen számról érkezett üzenet. Dániel szeme összeszűkült a kék fényben, ujjai megdermedtek a képernyő felett. A szöveg rövid volt, de éles, mint egy pengét. Nem volt aláírás, csak egy szó: „Tudom.” A lélegzete is elakadt. A szorongás, ami eddig csak tompa feszültségként élt benne, most éles, szúró fájdalommá változott a mellkasában. Kényszeresen körülnézett a sötét szobában, mintha valaki figyelné, figyeli minden mozdulatát. A tegnap esti titok reaktíválódott. Valaki *tudja*.
Ebben a részben
Szereplők
- balint
- dr-szabo-andras-az-alkoholista-kartyas-haziorvos
- erika
- kelemen-daniel
Helyszín
- dr-szabo-rendeloje
- vaszoly-utca-6-1-emelet
- vaszoly-utca-6-1-emeleti-folyoso
- vaszoly-utca-6-2-emelet
Előző jelenet szereplői
- balint
- dr-szabo-andras-az-alkoholista-kartyas-haziorvos
- erika
- fekete-zoltan
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.