Éjszakai üzenet a gangon

Mielőtt Máté ujja ráfonódhatott volna a méregdrága golyóstollra, a második emelet sötétjéből éles pittyenés hasított a feszültségbe. Kelemen Dániel zsebében a telefon kijelzője kékes fénnyel villant fel: „Tudom, mit tettél tegnap éjjel a szuterénben.” Dániel torkában azonnal megállt az ütő, kényszeresen a kijelzőre meredt, miközben a szorongástól hideg veríték lept el a homlokát. Ösztönösen körbenézett a lépcsőház árnyai között, mintha a falak is őt figyelnék.
– Álljon meg a menet! – lépett ki Dániel a korlát mögül, és határozott fellépésével pillanatok alatt megakasztotta az ügyvéd finomra hangolt átverését. Balog Henrik szeme megrezrent, kinyújtott karja a tollal együtt megdermedt a levegőben. A kényszerárverező arcán a magabiztos gőgöt egycsapásra felváltotta a leplezetlen düh és a riadalom.
A gangon álló Erzsi néni fanyar mosollyal a szája szélén szorította magához a sokat látott barna borítékot.
– Úgy látszik, nem csak a gáz szivárog errefelé – jegyezte meg fojtott, fenyegető éllel, szándékosan a feszengő Tormai főtörzs felé sandítva. – Zoltán ma is meglepően sokat sündörgött a házban... bár Etelka ablakából kétségkívül jobb a kilátás.
Tormai feszülten elvörösödött, míg a gyanútlan Dr. Bordás András békésen bólogatott:
– A váltóáram már csak ilyen, tisztelt egybegyűltek! Ha Tesla nem intézte volna el, most mind sötétben tapogatóznánk!
Dániel közbelépése teljesen megtörte az alkut: Máté és Bianka visszahúzódtak, a megzavart Balog pedig fojtott morgással hátrált egy lépést.