Vászoly utca 6 · Kata Szikra
Boríték a sötétben
A ház sűrű, vaksötétbe borult, egy pillanatra elnyelve minden fényt és hangot. A csend, ami azelőtt metsző volt, most fojtogatóvá vált, mint egy fekete takaró. A kezdeti sokk után sikolyok törtek elő, a pánik elszabadult. Fekete Zoltán hangja elcsuklott, tehetetlenül kapkodott a sötétben, mintha a levegőt is elnyelte volna a hirtelen jött borzalom. Kelemen-Dániel pánikszerűen hátrált, a falnak ütközött, miközben Etelka kétségbeesetten nyúlt a kezébe, de csak üres, hideg levegőt talált. Melinda szívére szorította a képet, remegő ajkakkal suttogva Miri nevét, Erika pedig csendesen zokogott mellette. Ida arca láthatatlan volt a homályban, de a fojtott hangokból érezni lehetett a mélységes félelmet.
A-kisemmizett-ex-légiós zsebében kotorászott, majd egy apró, piszkos öngyújtó szikrája villant fel. A remegő láng megvilágította az arcát, amelyen a düh és az elszántság furcsa keveréke ült. Szavai szaggatottan törtek elő: „Ott… ott lent kell lennie.” Elindult a szuterén felé vezető lépcsőn, a halvány fény remegő árnyékot vetett a repedezett falakra. A friss, csörömpölő hang forrása – egy barna boríték hevert a kőpadlón, alig láthatóan, éppen ott, ahol a lépcsőház átfordult a mélybe.
Dr. Balog Henrik mozdulatlanul állt. Arcán a halvány, hideg mosoly szélesebbé vált a sötétben, bár senki sem láthatta. A káosz, a tehetetlenség, a kétségbeesés – mindez olaj volt a tűzre az ő számításai szerint. Az ingatlancápa agyában már pörögtek a lehetőségek: a pánikban hozott rossz döntések, a hitelek miatt szorongó lakók. Pontosan az, amire szüksége volt. Dr. Szabó András botladozva haladt az ex-légiós után, kezében a pohár üvege csörömpölt, mintha a sötétségben keresne kapaszkodót.
A ház rettegett. A szuterénből egy halk, nyögésszerű hang szűrődött fel, ami azonnal elnyelte az utolsó reményfoszlányt is. Miri. A néma kérdés, ami mindenki fejében visszhangzott, most még élesebbé vált. Bordás professzor, mintha megbánta volna tettét, tétován állt a főkapcsoló mellett, a keze reszketett. A sötétben az idő is megállt, csak a félelem lüktetett a Vászoly utca falai között.
A-kisemmizett-ex-légiós zsebében kotorászott, majd egy apró, piszkos öngyújtó szikrája villant fel. A remegő láng megvilágította az arcát, amelyen a düh és az elszántság furcsa keveréke ült. Szavai szaggatottan törtek elő: „Ott… ott lent kell lennie.” Elindult a szuterén felé vezető lépcsőn, a halvány fény remegő árnyékot vetett a repedezett falakra. A friss, csörömpölő hang forrása – egy barna boríték hevert a kőpadlón, alig láthatóan, éppen ott, ahol a lépcsőház átfordult a mélybe.
Dr. Balog Henrik mozdulatlanul állt. Arcán a halvány, hideg mosoly szélesebbé vált a sötétben, bár senki sem láthatta. A káosz, a tehetetlenség, a kétségbeesés – mindez olaj volt a tűzre az ő számításai szerint. Az ingatlancápa agyában már pörögtek a lehetőségek: a pánikban hozott rossz döntések, a hitelek miatt szorongó lakók. Pontosan az, amire szüksége volt. Dr. Szabó András botladozva haladt az ex-légiós után, kezében a pohár üvege csörömpölt, mintha a sötétségben keresne kapaszkodót.
A ház rettegett. A szuterénből egy halk, nyögésszerű hang szűrődött fel, ami azonnal elnyelte az utolsó reményfoszlányt is. Miri. A néma kérdés, ami mindenki fejében visszhangzott, most még élesebbé vált. Bordás professzor, mintha megbánta volna tettét, tétován állt a főkapcsoló mellett, a keze reszketett. A sötétben az idő is megállt, csak a félelem lüktetett a Vászoly utca falai között.
Ebben a részben
Szereplők
- a-kisemmizett-ex-legios
- bezeredi-melinda
- dr-balog-henrik
- dr-bordas-andras
- dr-szabo-andras-az-alkoholista-kartyas-haziorvos
- erika
- etelka
- fekete-zoltan
- ida
- kelemen-daniel
Helyszín
- szuteren
- vaszoly-utca-6-1-2-emeleti-lepcsohaz
Előző jelenet szereplői
- a-kisemmizett-ex-legios
- bezeredi-melinda
- dr-balog-henrik
- dr-bordas-andras
- dr-szabo-andras-az-alkoholista-kartyas-haziorvos
- erika
- etelka
- fekete-zoltan
- ida
- kelemen-daniel
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.