Vászoly utca 6 · Kata Szikra
A sötétség tapintása
A fojtogató csendet nem egy kiáltás, hanem a főbiztosíték fülsiketítő, fémes csattanása törte meg. A folyosó pislákoló sárgás fénye egy szempillantás alatt kialudt, sötétségbe borítva a Vászoly utca 6. lépcsőházát. A pincéből felszivárgó gázszaghoz hirtelen égett bakelit és olvadt műanyag fanyar bűze keveredett. Kovács Tibor, az első emeleti villanyszerelő szitkozódva rontott ki a gangra, kezében egy nehéz, fémtestű zseblámpa éles, fehér kévéje táncolt a nyirkos falakon. „Mondtam, hogy leég az egész kóceráj a túlterheléstől!” – morogta az öreg, miközben a főkapcsoló felé vette az irányt.
A hirtelen jött vaksötétben a lakók megmozdultak, a feszültség fizikai lökdösődéssé alakult. Székely Ricsi lépett fel a szuterén lépcsőjén, telefonja vakujával világítva meg a rémült arcokat. „Nyugi, emberek, csak a technika adta meg magát” – mondta a tőle megszokott lazasággal, bár a csomagtartójából származó prémium öblítők illata most tehetetlenül keveredett a füsttel. Henrik jéghideg mosolya elenyészett a sötétben, de a jelenléte továbbra is ott nehezedett Máté vállán.
Bálint a sötétben Enci után nyúlt, de ujjai egy másik, finomabb, selymesebb bőrfelületet érintettek meg a lépcsőfordulóban. Varga Nóra volt az. A lány nem rántotta el a kezét azonnal; a sötétség jótékony leple alatt egy másodpercre megfagyott köztük a levegő, a tegnap esti titok ki nem mondott, bűnös vibrálása. Amikor a zseblámpa fénye feléjük söpört, Nóra már visszahúzódott, de a fojtogató hőség ott maradt köztük.
Lentről, a postaládák homályából Erzsi néni rekedt hangja hallatszott, aki épp Encibe botlott a sötétben. „Zoltán ma is körbejárt a házban a sárga cédulákkal, de ezt a sötétséget már ő sem tudja megmagyarázni” – sziszegte az öregasszony, szorosan megmarkolva a lány karját. Dániel a sarokban állva szorította a megtalált medált, miközben Dr. Bordás András hangja visszhangzott a mélyből: „R = U/I, fiaim, ha ezt sem tudjátok, mind elvesztünk!”
A hirtelen jött vaksötétben a lakók megmozdultak, a feszültség fizikai lökdösődéssé alakult. Székely Ricsi lépett fel a szuterén lépcsőjén, telefonja vakujával világítva meg a rémült arcokat. „Nyugi, emberek, csak a technika adta meg magát” – mondta a tőle megszokott lazasággal, bár a csomagtartójából származó prémium öblítők illata most tehetetlenül keveredett a füsttel. Henrik jéghideg mosolya elenyészett a sötétben, de a jelenléte továbbra is ott nehezedett Máté vállán.
Bálint a sötétben Enci után nyúlt, de ujjai egy másik, finomabb, selymesebb bőrfelületet érintettek meg a lépcsőfordulóban. Varga Nóra volt az. A lány nem rántotta el a kezét azonnal; a sötétség jótékony leple alatt egy másodpercre megfagyott köztük a levegő, a tegnap esti titok ki nem mondott, bűnös vibrálása. Amikor a zseblámpa fénye feléjük söpört, Nóra már visszahúzódott, de a fojtogató hőség ott maradt köztük.
Lentről, a postaládák homályából Erzsi néni rekedt hangja hallatszott, aki épp Encibe botlott a sötétben. „Zoltán ma is körbejárt a házban a sárga cédulákkal, de ezt a sötétséget már ő sem tudja megmagyarázni” – sziszegte az öregasszony, szorosan megmarkolva a lány karját. Dániel a sarokban állva szorította a megtalált medált, miközben Dr. Bordás András hangja visszhangzott a mélyből: „R = U/I, fiaim, ha ezt sem tudjátok, mind elvesztünk!”
Ebben a részben
Szereplők
- balint
- dr-balog-henrik
- dr-bordas-andras
- enci
- fekete-zoltan
- horvath-bianka
- kelemen-daniel
- kovacs-tibor
- molnar-mate
- szekely-ricsi
- varga-nora
Helyszín
- vaszoly-utca-6-1-2-emeleti-folyoso
- vaszoly-utca-6-1-2-emeleti-lepcsohaz
- vaszoly-utca-6-1-emelet
Előző jelenet szereplői
- balint
- dr-balog-henrik
- dr-bordas-andras
- enci
- fekete-zoltan
- horvath-bianka
- kelemen-daniel
- kerekes-marietta
- molnar-mate
- varga-nora
- varkonyi-gabor
- vincze-erzsebet-erzsi-neni
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.