A sárga hatósági cédula

Fekete Zoltán, a negyedik emeletről száguldva, már a lépcsőfordulóban lengette a megviselt iratrendezőjét, készen állva, hogy a társasházi SZMSZ tizenkettes paragrafusával verje vissza az egyenruhás behatolókat. A katasztrófavédők vezetője azonban fapofával emelte meg a sárga gázérzékelő műszert. A kütyü szapora, hisztérikus pittyegése rögtön torkára forrasztotta a szót a közös képviselőnek.
„Uram, a pincéből felszivárgó gázkoncentráció és az elektromos hálózat kritikus túlterheltsége miatt az épület közvetlen életveszélyes” – közölte a tiszt olyan kimérten, mintha csak egy büféárjegyzéket olvasna fel. Az ultimátum fagyos volt: a társasház vagy kifizet azonnal egy csillagászati összegű kényszerfelújítási előleget, vagy a hatóság még ma lakatlanná nyilvánítja a tömböt, és mindenkit kilakoltat.
A szuterén mélyén Székely Ricsi halálsápadtan húzta vissza az osztrák öblítőkkel és csempészett csokikkal teli rekeszeket a legsötétebb zugba. Ha kiürítik a házat és lepecsételik a kaput, az ő virágzó „csomagtartós” birodalma kártyavárként omlik össze a bevetetlen heverője mellett.
Odafent Dr. Balog Henrik elégedett, jéghideg mosollyal igazította meg a nyakkendőjét a korlátra támaszkodva. Pontosan erre a bürokratikus pánikra várt. A kilakoltatástól rettegő, adósságokba keveredett lakók órákon belül egymást taposva fogják könyörögni a nyomott áras vételi ajánlataiért.